Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 3-4. szám - Fejérdy Márta: Szent Péter apostol alakja Nagy Szent Gergely pápa Evangéliumi Homiliái-ban
nos, Tamás, akik alapkövei lettek a keresztény hitnek mindenütt. Ha a lelkipásztorok kis mértékben is közelítenek az apostolok példájához, már nem lépnek üres kézzel az utolsó ítélet színe elé. Nem kíméli a papokat, meginti őket, amikor a keresztvíz példát hozza fel. A bűnös a keresztségben a keresztvíz által megtisztul, a víz amivel megkeresztelik azonban lefolyik a csatornába a keresztkúttól. így történik majd a méltatlan papokkal is, mert a bűnösöknek kiszolgáltatják a keresztséget és azok eljutnak az üdvösségre, de a méltatlan papok maguk ennek nem lesznek részesei.31 A hasonlat szokatlan és megrendítő, amit a hűtlen pásztorokra vonatkoztat. A pásztor bevezeti a keresztelendőt az Egyház közösségébe, ő maga azonban kívül marad. A lelkipásztornak mindig ügyelnie kell arra, hogy élete példamutató legyen.32 Ez a homilia a hivatallal együtt járó felelősséget és kötelességet állítja a püspökök elé. Gergely tehát nem a hatalomról beszél, amit a püspökök kaptak, hanem a felelősségről. Ezt, a Jó Pásztorra vonatkozó témát a 14. homiliában (Jn 10,11-16), amelyet a hagyomány szerint a húsvét harmadik vasárnapján a Szent Péter Bazilikában mondott, és kifejezetten hangsúlyozott, hogy vannak némelyek, akik jobban szeretik az anyagi javakat, mint bárányaikat. Ezek elveszítik a pásztor megnevezést és nem pásztorok többé, hanem béresek.33 A papok és püspökök felé megnyilvánuló igényesség és megterhelés a legnagyobb, mert az Egyházban különleges feladatokat és kiemelt felelősséget töltenek be.34 Ha ők nem felelnek meg az eszmények elvárásának, akkor meggondolható, hogy milyen elvárásokkal fordulhatnak a hívek felé. Erre már utalt Gergely a 38,7,8. homiliában is, mondván, hogy az Egyházban mindig egymás mellett lesznek a jók és a rosszak. Ez alapgondolata a Gergely-i egyházfogalomnak. A 19. homiliában, amelyet 591 február 11-én mondott a falakon kívüli Szent Lőrinc bazilikában a Mt 20,1-16 perikópához a szőlőmunkások egyenlőtlen bérezése témában is utal Gergely az Egyház egyetemességére.35 Ettől kezdve minduntalan visszatér a gonmento nostro debeamus ostendere, non habemus? Hie pastores vocati sumus, et ibi gregem non ducimus (Hurter 113-14). 31 Ev 17,18: Ingrediuntur electi, sacerdotum manibus expiati, caelestem patriam: et sacerdotes ipsi per vitam reprobam ad inferni supplicia festinant. Cui ergo rei, cui similes dixerim sacerdotes malos, nisi aquae baptismatis, quae peccata baptizorum diluens ad regnum caeleste mittit, et ipsa postea cloacas descendit (Hurter 117). 32 Ev 17,18: Cum clericum videmus, admonendus est quatenus sic vivat, ut exemplum vitae seacularibus praebeat: ne si quid illo iuste reprehenditur, ex eius vitio ipsa religionis nostrae aestimatio gravetur (Hurter 118). 33 Ev 14,1: Et sunt nonnulli, qui dum plus terrenam substantiam quam oves diligunt, merito nomen pastoris perdunt... Non pastor, sed mercenarius vocatur, qui non pro amore intimo oves dominicas, sed ad temporales mercedes pascit (Hurter 82). 34 Ev 26,5: Horum profecto nume in Ecclesia episcopi locum tenent. Ligandi atque solvendi auctoritatem suscipiunt, qui gradum regiminis sortiuntur. Grandis honor, sed grave pondus istius est honoris. Durum quippe est, ut qui nescit tenere moderamina vitae suae, judex vitae fit alienae. Et plerumque contigit, ut hie judieii locorum teneat, cui ad locum vita minime concordat. Ac saepe agitur, ut vel damnet immeritos, vel alois ipse ligatus solvat (v. d. Ev 14,12: Quid enim aliud designant bases in temple, nisi sacerdotes in Ecclesia? Quid dum sollieitudinem regiminis tolerant, quasi more basium superimpositum onus portant (Hurter 198). 35 Ev 19,1: Quis ergo patris familias similitudinem rectius tenet quam Conditor noster, qui regit quos condidit et electos suos sic in hoc mundo possidet, quasi subiectos dominus in domo: Qui habet vineam, universalem scilicet ecclesiam, qune ab Abel iusto usque ad ultimum electurn, qui in fine mundi nasciturus est, quot sanctos protulit, quasi tot palmites misit (Hurter 124). 37
