Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 3-4. szám - Fejérdy Márta: Szent Péter apostol alakja Nagy Szent Gergely pápa Evangéliumi Homiliái-ban
nuit, cum in tantum se luxuriae voraginem mersit?" Jellemző Péter és Dávid párhuzamba állítása. Hasonló jellegű mondat van a Moráliában.17 Péter - így mondja Gergely - az első tanítványok meghívása idején még nem rendelkezett a szükséges emberi érettséggel ahhoz, hogy az Úrnak jó munkatársa legyen, ezért kellett az önismeret fárasztó útját megjárni, hogy önmagát korrigálva legyen tökéletesebb. Ezt a negatív jellegű értékelést Gergely egyértelműen elmagyarázza a hívők serege előtt. A belső fejlődés világos képét elsősorban a Moralia adja és a belső érés a Szentlélek eljövetelével teljesedik ki. A Szent Péter bazilikában tartott pünkösdi prédikációban a Jn 14,23-31 perikópáról, természetszerűleg a Szentlélek működése áll előtérben. Itt már Péter megváltozott magatartásáról beszél. Utal rá, hogy a Szentlélek eljövetele előtt milyenek voltak a tanítók és hogy milyen erőt és öntudatot adott nekik a Lélek. Ezt mondja: Kétségtelenül tudjuk, hogy az Egyháznak ez a Pásztora, akinek teste itt nyugszik, már a szolgáló egyetlen kérdésére megrettent. Félt a szenvedéstől és a haláltól, megtagadta az életet, míg a lator a kereszten megvallotta. Halljátok csak, ez a félelemmel teli ember a Szentlélek eljövetele után hogyan lép fel! A magistratus megverette őket és megtiltotta, hogy Jézus nevében beszéljenek. Péter azonban mély meggyőződéssel mondta: inkább kell Istennek engedelmeskedni, mint az embernek (ApCsel 5,29). Elmennek a főtanácstól és boldog, hogy szenvedhet és megalázzák. Péter örül az verésnek, ő aki korábban már a szolgáló kérdésétől is megrettent. A Szentlélek eljövetele alapvetően megváltoztatta.18 A Szentlékek működése tisztítja meg és teszi sziklaszilárddá Pétert. A Péteri öntudat erős, de a legerősebb ott Szent Péter sírja fölött. Gergely több Péter-homiliát mond a Szent Péter bazilikában. A legerősebb ennek a tudatnak a kifejezése a levelezésben. Van még egy igen mély benyomást adó gondolata Péterről Gergelynek. Ezt a homiliát a Laterani Bazilikában mondta a Jn 20,1-9-hez. És azok előrefutottak, akik különösen szerették Jézust, nevezetesen Péter és János. Együtt futottak a sírhoz, de a fiatalabb tanítvány János, gyorsabb volt és elsőnek ért oda, nem mert azonban belépni. Később megérkezett Péter és belépett a sírba. 17 Mo 33,12,11. A 21,4-en kívül ez az egyetlen hely, ahol megemlíti Péter tagadását az evangéliumi homiliákban. 18 Ev 30,8,8: Quales namque doctores sanctae Ecclesiae ante adventum butus spiritus fuerint scimus, et post adventum illius, culus fortitudinis facti sint, eonspicimus. Certe ipse pastor Ecclesiae, ad cuins sacratissimum corpus sedemus, quantae debilitatis quantaeque formidinis ante adventum Spiritus fuerit, ancilla osciaria requisita dicat. Una enim mulieribus voce perculsus, dum mori timuit, vitam negavit. Et fune Petrus negavit in terra, cum latro confiteretur in cruce. Sed vir iste tantae formidinis, qualis post adventum Spiritus existat, audiamus. Fit conventus magistratus atque seniorum caesis denuntiatur apostolis, ne in nomine Jesu loqi debeant: Petrus magna auctoritate respondit: Oboedire oportet Deo quam hominibus (APG 5,29). Et rursus: Si iustum est in conspectu Dei vos potius audire quam Deum, iudicate. Non enim possumus quae vidimus et audivimus, non loqui. Et illi quidem ibant gaudentes a conspectu concilii quoniam digni habiti sunt pro nomine Jesu contumelias pati (Apg 5,41). Ecce gaudet Petrus in verberibus, qui ante in verbis tunebat. Et qui prius ancillae voce requirisitus timuit, post adventum sancti Spiritus vires principium caesus premit... Ecce apertis eisdem oculis fidei David, Amos, Dánielem, Petrum, Paulum, Matthaeum intueor, et sanctus iste Spiritus qualis sit artifex, considerare volo, sed in ipsa mea consideratione deficio (Hurter 241). 33
