Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 1-2. szám - Vanyó László: Üdvtörténet, egyháztörténet, politikai teológia
hatezer év alatt mindent beteljesít. Egy nap nála ezer esztendőt jelent. Ő maga tanú- sítja, amikor ezt mondja: ״íme, az Úr egy napja annyi lesz, mint ezer esztendő" (Zsolt 98,4; vő. 2 Pét 8,8). A mindenség tehát, gyermekeim, hat nap alatt, azaz hatezer év alatt be fog teljesedni. ״És megpihent a hetedik napon", az annyit jelent: amikor eljő az ő Fia, eltörli a törvénytelenség idejét, megítéli az istenteleneket, és a Napot, Holdat, csillagokat elváltoztatja, akkor majd szépen meg fog pihenni a hetedik napon... Ünne- peljük ezért örömmel a nyolcadik napot, amelyen Jézus is feltámadt halottaiból, és megjelent, és felment a mennyekbe."57 A zsidó parancsoknak a Barnabás-levél csak jel- és előképi jelentőséget tulajdonított, ugyanúgy a szombatnak is, mint a fenti sorai mutatják. Ismeri a hatezer esztendő eszméjét, de nem beszél a millenniumról. A hete- dik nap, az igazi ״szabbath" a feltámadás napja, a nyolcadik nap, amelyen Isten szent- jeivel együtt megpihen a világ végén. Szó nincs földi paradicsomról, Jeruzsálem újjá- építéséről. A kereszténységnek a primátusa ebben a szemléleti keretben inkább metafizikai mint történeti, a levél szerzőjének gondolkodásmódja ugyanaz, mint az apokaliptiku- soké. A Barnabás-levél nem tulajdonított valós értéket a különböző korszakoknak, mert számára az Ószövetség nem más, mint a fátyol alatt jelen levő Újszövetség. Antiochiai Szent Ignácnál ezzel szemben a különféle korszakoknak megvan a ma- guk sajátossága. A történelem meghirdeti, megadja, várja Jézus Krisztust. Az izraeli- ta korszak prófétái által meghirdette, remélt benne, várta őt. Ez az időszak különbö- zik a keresztény kortól, amelyben Jézus adatott58. Ez az utolsó korszak azonban ha- táros a következővel, amely az ״igazi élet", a Krisztusban való feltámadás kora59. Jusztinosz ugyanúgy kezdett, mint Ignatiosz, csak a kifejtés nála részletesebb. Történelmi összképébe a logosz szpermatikosz-elv segítségével bevonja a pogányokat és a zsidókat is. Azok a princípiumok, amelyeket a törvényhozók és filozófusok a Logosz csíráinak szemléletéből merítve felfedeztek, igaz és helyes, bár részleges igaz- ság60. A természeti törvény korszaka azonban nem szükségszerű korszak, a Mózesi kor ugyan Jézus Krisztusra ״nyit", de sem a pogány korszak, sem a zsidó korszak nem előkészítője eljövetelének. A keresztény vallás Jusztinosz szerint mindig meg volt jövendölve, a törvénynek mint árnyéknak el kell tűnnie a fény elől, nem úgy tűnik el azonban, mint nevelő munkája végeztével a mester eljövetelekor. A törvénynek nem előkészítő, hanem nevelő jellegét értékeli Jusztinosz mindenkor61. Jusztinosz szerint így a kereszténység nem a judaizmus beteljesedése, mint inkább helyettesítése!62 A Logosz tökéletes jelenléte a keresztényeknél felváltotta a Logosz részleges jelen- létét a pogányoknál. Amit a filozófusok igazságként felfedeztek a természetben az Ige/Ertelem segítségével, avagy a Mózestól kölcsönzött belátások segítségével, az nem jelenti Jézus Krisztus eljöttének pozitív előkészületét, csak egyének meglátásait és esz- méit. Nem lehet azzal érvelni, hogy Jézus Krisztus azért jött el olyan későn, mert a pogányok elvetettek voltak. Jusztinosz nem érvel a hosszas előkészület szükségessé- ge mellett, hanem azt mondja: mindenki, aki valaha is helyesen élt, az a Logosz sze57 Barnabás-levél 15,2-5 és 9. Óí 3, 240-41. old. 58 Philad. 5,2; 9,2; Szmirn 5,1; 7,2; 9,2; Magn. 9,1-3. Óí 3,185,187,189,190,191,173-174. old. 89 Ef 11,1 Óí 3,167-168. old. 2. Ápol 10,2; 13,3. Óí 8,128,131. old. Párbeszéd 20,1; 46,5; 27,3 kk. Óí 8,157,189,166. old. Párbeszéd 11,5; 44,2; 119,5;123,7; 130,2,135,1-6. Óí 8,148,186,284,290,297,303-304. old. 71 62
