Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 1-2. szám - Vanyó László: Üdvtörténet, egyháztörténet, politikai teológia
niszmosz" jelentőségét, amely minden tudományos, összehasonlító történetírás alap- ja. Keresztények-zsidók húsvéti ciklusai 6000 évben határozták meg a világtörténelem tartamát. A görögök olümpiadéit racionális célok vezérelték. E. Schwartz megállapí- tása mégis érvényes: A görögök inkább megélték, semmint cselekvőén alakították a történelmet13. A görög ״eposz״/elbeszélés és ״hisztorié" édestestvérek. A görög ״hisztoria" szónak kevés köze van a történetíráshoz, mert a ión ״hisztorié" a ״hisztorein"-ből képzett ige- név, a ״tanúskodni" jelentéssel14. Mindenesetre olyan tudást jelölt, amely a ión ״gnó- mé"-val, a későbbi ״philoszophia"-val ellentétes volt15. Ez a néhány szempont rámutat a görög és héber felfogás különbségére, de hason- lóságára is. Mindkettő fontos, hiszen a kereszténység történelemszemléletét mindkét- tő befolyásolta. 4. A TÖRTÉNELEM PERIÓDUSAI PROFÁN SZERZŐKNÉL A történelem periodizálásában a hetes számnak kiemelkedő jelentősége van mind a zsidóknál (Tér 1,1 kk), mind a görögöknél, költőknél16, filozófusoknál17 egyaránt. A hetes szám kivételessége azonban káldeus befolyás mind a zsidóknál is, a görögöknél is, választás dolga. A sztoikusok ráviszik az embrió fejlődésére, amelyet hét szakasz- ra osztottak. Plinius Historia Naturalis-a is ennek átvételét tanúsítja a latinok részé- ről18. A görög világban három- vagy négy korszakot tartottak számon. Hésziodosz öt korszakot emlegetett19, amelynek megfelelnek az emberfajták: az aranykoré, az ezüst- koré, a bronzkoré, a hősök koráé, a vaskoré. A hősök fajtája megszakítja a költő által fémekkel jelzett sort, ami arról árulkodik, hogy eredetileg a négyes felosztás lebegett szeme előtt. Anaximandrosz és Empedoklész ismerték a korszakokra osztást, Ariszto- telész és iskolája, a görög tragikusok nem vették figyelembe ezeket. Platón azonban gyakorta célzott az aranykorra20, hasonlóképpen Arisztophanész és Euripidész. A 3. század költője, Aratosz is ismerte az arany-, ezüst-, bronz-, vas korra való felosztást. Ez iskolateremtő felosztás lett a rómaiaknál, magáévá tette Cicero21. A bronzkort azonban sokszor behelyettesítik a vaskorral. Ez az eszme inspirálta Vergiliust is22, Juvenalis a vaskor kortársának tudta magát23. Hésziodosz tanítványa lett a latinok 1:1 ״Die Griechen habén mehr Geschichte erlebt als gemacht...." Über das Verháltnis dér Hellenen zűr Geschichte, Ges. Schriften, I, 64. old. 4י E. SCHWARTZ, Über die Kirchengeschichte, Ges. Schriften, I, 114. old.) 15 E. SCHWARTZ, Über die Kirchengeschichte, Gesammelte. Schriften, Walter de Gruyter, Berlin, 1963, I, 116. old. יא HOMEROS, Odyss. X,80-81; XIV,476-477. 17 Metaphysica, 1,6; Politicos, 7,14; PLATON, Timaios, 34a; JAMBLIKHOS, Vita Pythagorae, 13. Hist. Nat. VII,175, XXIV,12; XXV,59; XXX,115. יי Munkák és napok, 109-201. 20 Pol. 271d. Törvények IV,713 c-d. 21 De nat. deor. 11,63,159. Magyar fordításban: CICERO: Az istenek természete, Prometheus könyvek Helikon, Budapest, 1985, 125. old. Fordította: Adamik Tamás. 22 IV Ecloga, 5-9. 2■י Sat 13,28. 64
