Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A bibliai őstörténet forrásai és szerkezete
A 70-es évektől kezdve kutatók körében egyre többen kétségbe vonják az okmány- elméletnek mint a Pentateuchus keletkezéstörténetének magyarázatára alkalmas mo- delinek érvényét. Ennek következtében új modellek alakultak ki, amelyeknek közös vonása az, hogy az összefüggő (Jahvistának nevezett) Pentateuchus-elbeszélés késői keletkezésű (pl. Η. H. Schmid, M. Rose, Ch. Levin25 26). R. Rendtorff és E. Blum szerint a Pentateuchus nagy hagyományegységei egymástól függetlenül keletkeztek, és vi- szonylag későn, a babiloni fogság összefüggésében (Kr. e. VI. sz. vége V sz. eleje), dől- gozták őket egyetlen összefüggéssé. Ugyanezen modell alapján F. Crüsemann vont le következtetéseket arra nézve, hogy az őstörténet eredetileg önálló irodalmi egység, ön- magában álló zárt kompozíció, amely csak a redakció során került kapcsolatba a Pentateuchus többi hagyományegységével, elsősorban a pátriárkákkal27. A papinak nevezett szövegek csak a Pentateuchus redakciós redakció rétege és nem önálló for- rás28. J Van Seters szerint a (Jahvista műnek nevezett) összefüggő Pentateuchus- elbeszélés a babiloni fogság idején, későbbi álláspontja szerint a fogság után keletke- zett. A Jahvista szerző történetíró, aki a nemzet történetét írta meg. Ő helyezte a Deuteronomisztikus Történeti Mű elé a Pentatuchus-elbeszélést (azaz a Jahvista tör- téneti művet) és jött létre a kezdetektől a pátriárkák és Mózes történetén át egészen a babiloni fogságig terjedő elbeszélés. A Jahvista összefüggésében a Genezis könyve archaiológia vagy prológus Izrael történetéhez, amelynek első része a világ és az em- beriség kezdeteiről szóló őstörténet29. Az őstörténet strukturális és tematikus egység, de folyamatosságban van a pátriárkái történetekkel, vagyis mindkettő eredetileg ugyanazon Jahvista mű része. J. Van Seters elutasítja R. Rendtorff, E. Blum és F. Crii- semann modelljét30. AZ ŐSTÖRTÉNET KÁNONI FORMÁJÁNAK SZERKEZETE Az elmondottak előrebocsátásával vizsgáljuk meg a kánoni forma szerkezetét. Az őstörténet szerkezetének meghatározásában több tényező játszik szerepet. Mindenek25 SCHMID, Η. H., Dér sogenannte Jahwist. Beobachtungen und Fragen zűr Pentateuchforschung, Zü- rich 1976; ROSE, M., Deuteronomist und Jahwist. Untersuchungen zu den Berührungspunkten beider Literaturwerken, (AT11ANT 67), Zürich 1981; LEVIN, CH., Dér Jahwist, (FRLANT 157), 1993 26 RENDTORFF, R., Das überlieferungsgeschichtliche Problem des Pentateuchs, (BZAW 147) Berlin - New York 1977; BLUM, E., Die Komposition der Vatergeschichte, (WMANT 5 7), Neukirchen-Vluyn 1984; Studien zűr Komposition des Pentateuch, (BZAW 189), Berlin - New York 1990; Rendtorff és Blum elméletét lásd RÓZSA, H., Az Ószövetség keletkezése, 117-129 old. 27 CRÜSEMANN, F., Die Eigenstandigkeit dér Urgeschichte: Die Botschaft und die Botén (FS. H. W. Wolff), J. Jcremias/L. Perlitt szerk., Neukirchen-Vluyn 1981, 12-29 old. Crüsemann véleményét kö- veti KÖCKERT, M., Vatergott und Vaterverheissungen. Eine Auseinandersetzung mit Albrecht Alt und seinen Érben, (FRLANT 142), Gottingen 1988, 250.264-268 old. Lényegében ZENGER, E. is az őstörténet eredetileg önálló irodalmi egység voltát fogadja el lásd Einleitung in das Alté Testament, 19983, 166 old. 23 RENDTORFF, R., Das überlieferungsgeschichtliche Problem, 112-146 old. 29 VAN SETERS, J: Abraham in History and Tradition, New Haven 1975; In Search of History. Historiography in the Ancient World and the Origins of Biblical History New Haven - London 1983; Der Jahwist als Historiker, (ThSt 134), Zürich 1987; Prologue to History. The Yahwist as Historian in Genesis, Zürich 1992; The Life of Moses. The Yahwist as Historian in Exodus - Numbers, Kampen 1994; The Pentateuch. A Social-Science Commentary, (TSSC 1), Sheffield 1999; Van Seters és Whybray elméletét lásd RÓZSA, H., Az Ószövetség keletkezése, 92-107 old. 30 VAN SETERS, J., Prologue to History, 188-193 old.; The Pentateuch, 116-123 old. 177
