Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A bibliai őstörténet forrásai és szerkezete
Megjegyezzük továbbá azt is, hogy a részegységek lehatárolásában szintén vannak el- térések az egyes kutatók között. A felsorolt egységek C. Westermann megállapítása szerint két csoportra, elbeszélő és felsoroló egységekre oszthatók1. Az elbeszélő egységekhez tartoznak a teremtés-el- beszélések, elbeszélések találmányokról vagy civilizációs vívmányokról, mindenek- előtt elbeszélések bűnről és büntetésről. A felsoroló részek lényegében nemzetségtáb- Iák (görög szóval genealógiák). A bibliai őstörténet részeit a nemzetségtáblák kapcsol- ják össze folyamatos egésszé, sőt ezek hozzák összefüggésbe a pátriárkáknak, Izrael ősatyáinak történetével2. Arra vonatkozóan, hogy a részegységek miként és milyen hangsúlyokkal kapcsolódnak össze a bibliai őstörténet struktúrájában még visszaté- rünk a kánoni forma szerkezetének tárgyalásánál. A Gén Ί-11 fejezetek irodalmi összefüggésével kapcsolatban a következő megfigye- léseket tehetjük. A hatnapos teremtéstörténettől egészen a vízözön végéig terjedő sző- vegösszefüggés foglalkozik a szó szoros értelmében vett őstörténettel (Gén 1,1-9,29), amelyben a kezdetek, az ősidő leírását találjuk (világ és az ember teremtése, az első bűn, az ember kezdeti sorsa, a mesterségek eredete, az ősatyák nemzetségtáblája rend- kívül magas életévekkel, vízözön). A vízözön után a 10. fejezettől megjelenik az etni- kailag népekre és törzsekre bontható emberiség, a politikailag tagolt világ utalással a nagybirodalmakra, történeti nevek és helyzetek megadásával3. Egyszóval a 10. feje- zettel a történeti időbe érünk, amelynek viszonyait tükrözi a bibliai leírás. Ezt jelzi még Szem nemzetségtáblájában (Gén 11,10-26) az életkorok adatainak fokozatos csökkentése abból a célból, hogy eljussunk a pátriárkái életkorok Genezis könyvéből ismert évszámaihoz. A bemutatott tényállás a magyarázata annak, hogy a bibliai ős- történet kánoni formájának terjedelmét illetően nincs egység a kutatók körében. A kutatók túlnyomó többsége azt az álláspontot képviseli, hogy az őstörténet hat- napos teremtéstörténettel kezdődik (Gén 1,1-2,4a) és Szem nemzetségtáblájával vég- ződik (Gén 11,10-26/32), amely átvezet a bibliai őstörténetből a pátriárkák történeté- be, azaz a jelen történelembe. Ezt a véleményt az az értelmezési szempont vezeti, hogy az őstörténet szoros összefüggésben áll a pátriárkákkal, s rajtuk keresztül Izrael tör- ténetével. Amit tehát Isten a pátriárkákkal, majd pedig Izraellel tesz, az nem más mint válasz az emberiség kezdeteinek sötét színekkel teli ״üdvtörténetére". A Gén 1-11 feje- zeteket Izrael üdvtörténetére tekintettel fogalmazták, és annak negatív hátteréül szol- gálnak. A kérdés tehát az, hogy a bibliai szövegben, hol találkozik egymással a pátriárkák történetének és az őstörténetnek hagyományegysége. Az a megállapítás, hogy Szem nemzetségtáblája zárja le a kezdetek történetét további pontosításra szorul. Az egység ugyanis ténylegesen két részből áll: Szem nemzetségtáblája Ábrahámig (11,10-26), valamint Táré nemzetségtáblája Ábrahám és Sára megnevezésével, Sára meddőségének és Háránba vándorlásuk említésével, (11,27-32). A kutatók a két nemzetségtábla ősz- szefüggését nem azonosan ítélik meg. Vannak, akik az egész egységet (11,10-32) a י WESTERMANN, C, Genesis 7-77, (BK 7/1), Neukirchen-Vluyn 7974, 1983;i, 8-89, 8-26 old. 2 WESTERMANN, C, Genesis 7-7 7, 8-24 old., a szakirodalom további felsorolását lásd 30. lábjegyzet 3 A Gén 1-9 és 10 köv. fejezetek elemzését részletesebben lásd BAUMGART, N. C., Das Ende dcr biblischen Urgeschichte in Gén 9,29, BN 82 (1996) 27-58: Die Umkebr dér Schöpfergottes. Zu Komposition und religionsgeschichtlichem Hintergrund von Gén 5-9, (HBS 22), Freiburg i. Bg 1999, 13-18 old. 172
