Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Az első évezred nyugat-európai keresztény filozófiája
Az anyag bőségéből kiragadva meg kell említeni, hogy Scotus tagadja az ember mint testi lény Isten-képmás voltát149, valamint tanítását az asszony teremtéséről, mint az áteredő bűn következményét150. A ״tanítvány" sürgetésére Eriugena kifejti, hogyan érti, hogy Isten sem nem terem- tetik, sem nem teremt? - Miután minden visszatér Istenbe, nem lesz többé teremtés, mivel ő lesz minden mindenben, és minden őbenne lesz151. A megújhodás kérdésében előszeretettel hivatkozik Órigenészre, akit ״beatusnak" és ״magnusnak" nevez, és aki megmagyarázza, amit szent Ambrus kétségben ha- gyott152. Eriugena nyilatkozik a tekintély és az ész viszonyáról is. ״A tekintély az igaz ész- bői származik, az ész viszont soha nem származik a tekintélyből. Ugyanis minden te- kintély, amelyet nem hagy jóvá az igaz ész, gyengének tűnik153. Hiába buzgólkodott Eriugena Gottschalk eretnekké nyilvánítása körül, ״zavaros" tanai, valószínűleg Óri- genész iránti előszeretete, valamint az ész és a tekintély viszonyáról vallott nézetei kö- vetkeztében Prudentius Troy-i püspök írásait istenkáromlásnak, felfuvalkodott tudás- nak, szofista esztelenségnek, szószátyár szócsatának minősítette. A Valence-i zsinat elítélte a commentum diaboli 19 tételét (anélkül, hogy Eriugenát megnevezné). (A De praedestinatione-nak 19 fejezete van!). 1210-ben halálbüntetés terhe alatt tiltották a De divina praedestinatione birtoklását154. 149 ״De hac questione omnes fere sacrae Scripturae expositores non tacent. Et primum quidem unani- miter perhibent, hominem, inquantum corpus est, ad imaginem Dei non esse factum; Deus quippe incorporens est, nihilque corporalitatis ei inest, vel accidit." (uo. 786) 150 ״Si homo non peccaret, in geminum sexum simplicitatis suae divisionis non pateretur." (uo. 799) 131 ״Quoniam vero post reditum universitatis conditae visibilium et invisibilium in suas primordiales causas, quae in ipsa, divina videlicet natura continentur, nulla ulterius natura ex ea procreabitur, seu in species sensibiles intelligibilesve multiplicabitur; nam in ipsa unum erunt, sicut nunc et semper in causis unum sunt: non immerito nihil creare et creditur et intelligitur. Quid enim creabit, dum omnia in omnibus ipsa sola fuerit?" (uo. 860) 132 ״At si quis humanitatis simplicitatem et impartibilitatem me dixisse nulla praerogativa sacrorum Patrum auctoritate adjutum existimet, audiat beatum Origenem, in libro tertio in Epistolam ad Romanos: Ego dixi: Dii estis et filii Excelsi, et addidit: Ornes." (uo. 922) - ״Audi magnum Origenem, diligentissimum rerum inquisitorem, in tertio libro ΠΕΡΙ ΑΡΧΩΝ de consummatione mundi, hoc est de summo bono, ad quod universa rationabilis festinat, ut Deus omnia in omnibus sit." (uo. 929) - ״Itaque, quod Ambrosius in ambiguo reliquerat, Origenes declarat Nam quod ille ait: Docemur, quod non semper daemonia manebunt, ne malitia eorum possit esse perpetua, dubium est, quid velit, utrum substantiae daemonum simul et eorum malitiae periturae sint, an solummodo malitia ... audisti Origenem affirmantem, diaboli substantiam numquam perituram, sed ejus solummodo malitiam." (uo. 930kov) 133 ״Rationem priorem esse natura, auctoritatem vero tempore dedicimus...Auctoritas siquidem ex vera ratione processit, ratio vero nequaquam ex auctoritate. Omnis enim auctoritas, quae vera ratione non approbatur infirme videtur esse." (uo. 513) - Ratramnushoz hasonlóan: ״Veritas commendat auctores et non ipsi veritatem". (PL 121,141) 134 Schulthess - Imbach, 88 167
