Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Az első évezred nyugat-európai keresztény filozófiája
a quadrivium is - noha szerényebben újabb és újabb értelmezések anyagát szolgáltat- ták és hagyományozódtak át. (A quadrivium nem csak gyakorlati célokat szolgált, pl. ünnepnapok időpontjának kiszámítását). 3. A filozófiai szaknyelv - terminológia A latin fordítói tevékenység rákényszerítette a fordítókat, hogy megfelelő kifejezé- seket keressenek, alkalomadtán kovácsoljanak. Egyszersmind kimutatták, hogy a la- tin nyelv éppoly alkalmas a bölcselkedésre, mint a görög. Cicero Timaiosz - fordítása nyomán keletkeznek az elvont fogalmakat jelölő szavak (qualitas; honestum; quod est azaz: το on). Ennius (239-163) nevéhez fűződik a philosophus és a philosophari kife- jezés. Boethiuséhoz a τα οντα entiá-val történő fordítása. Marius Victorinus alkalmaz- za az existentiát, Seneca substantiával ill. subsistentiával fordítja a υποστασις-t. Boethius főleg az arisztotelészi terminus technicusok fordításával szerzett magának nevet: euepyeta - actus; αρχή - principium; καταφασις - affirmatio; απόφαση; - negatio; υποκείμενον -subiectum.18 Mindezek meghatározták a két évezred kifejezés- és gondolkodásmódját. 4. Standard vitakérdések Bizonyos kérdések bizonyos megfogalmazásban újból és újból az érdeklődés köz- pontjába kerülnek. Ezek a kérdések elsősorban a Bibliából származnak, pl. Rom 8,29: ״Akiket ugyanis eleve ismert, azokat előre arra rendelte (praedestinavit), hogy hason- lókká váljanak Fia képmásához"; Ef 1,5: ״Szeretetből eleve arra rendelt (praedestina- vit), hogy akaratának tetszése szerint, Jézus Krisztus által fogadott fiaivá legyünk". Továbbá, vajon Krisztus sokakért (pro multis), vagy mindenkiért meghalt a kérész- ten? Hogyan kell értelmezni: ״Jákobot szeretem, Ézsaut elvetem" (...), valamint ״ipse dat et velle et perfici" (...)? Vajon összeegyeztethető-e Isten mindenhatóságával, hogy nem tehet rosszat? A jövőbeni dolgok tudása (mindentudás) és akarása közt mi a kii- lönbség? Ebben az összefüggésben előszeretettel hivatkoztak az Arisztotelész perihermeneiaszában felhozott tengeri csata példájára19. Az eukarisztikus vitát Jézus közelebbi magyarázat nélkül hagyott ״alapítási igéi" idézték elő. Végül: vajon mind- ennek értelmezésében a tekintélyekre, vagy az észre kell inkább hagyatkozni? proportionibus, harmoniam rationis lumine dignoscens /ili. cum dinoscens/ disciplina. Astrologia est caelestium corporum spatia motusque reditusque certis temporibus investigans disciplina. Hi sunt generales loci artium liberalium; his terminis continentur, intra quos aliae innumerabiles sunt." (Joannis Scoti: Περί φυσεως μερισμού id est.De divisione naturae libri quinque. Migne, PL 115,475.) 8י A többi szakkifejezést lásd GRABMAN MARTIN: Die Geschichte der Scholastischen Methode (Nachdruck Berlin/Ost: 1988.) 1. kötet 157.0. lábjegyzet - Schultes - Imbach 6'l.köv. Boethius fordítótevékenységéről Cassiodorus így nyilatkozik: ״Hoc te multa eruditione saginatum, ita nosse didicimus, út artes quas exercent vulgaliter nescientes, in ipso disciplinarum fonte potave- ris... Translationibus enim tuis Pythagoras musicus, Ptolomeűus astronomus leguntur Itali. Nico- macchus arithmeticus, geometricus Euclides audiuntur et Ausonius. Plato theologus, Arisztoteles 10- gicus, Qurinali voce disceptant. Mechanicum etiam Archimedes, latialem Siculis reddidisti." (Cassiod. Var. Lib.II. Epist. XLV.; PL. LXXXIX. 539-540.0. id.: Dr Kádár Ambrus: Boethius bölcseleti hatása, in: Bölcseleti folyóirat 1889. 429.0.) 19 Periherm. 19A 22-27köv.: ״Holnap szükségszerűen lesz - vagy nem lesz tengeri csata" (Újabb magyar irodalom CZISZTER KÁLMÁN: Vesztésre áll-e a tengeri csata? in: Magyar Filozófiai Szemle 1997. 1-2.sz. 25-43.0. 148
