Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 3-4. szám - Puskás László: Gondolatok az orosz ortodox egyház 20. századi történetéről
Ugyanakkor az Egyház - láthatatlan létező, a hit tárgya, Egy, Szent, Egyetemes és Apostoli - a Hiszekegyből ismert jelzői szerint, és ha létrehozása és célirányos felada- ta, az annak való mindenkori megfelelése szemszögéből szemléljük, ezt a legmeghatá- rozóbb aspektusát csak a teológia szemszögéből közelíthetjük meg, még ha eleve tud- juk is, hogy reflexióink csak részlegesen lehetnek eredményesek. Az Egyház teljessége ugyanis - titok, bár azt kijelenthetjük róla, hogy olyan hierarchikus rendszert alkotó koinoniája, kommuniója a krisztushívő embereknek, akik szent közösségben vannak Istennel is, egymással is. Azaz mindig és elvileg egyszerre legalább két dimenzióban kell az Egyházat szemlélnünk - vertikálisan és horizontálisan, amihez harmadik sík- ként társul az ehhez a történelmi reflexióhoz elengedhetetlen, egyszerre kétféle idő fo- galma - a chronos és a kairos, a történelmi és a szakrális idő. Ilyen háromságos meg- közelítés esetén reménykedhetünk ez esetben abban, hogy - legalább metaforikus ér- telemben - elfogadható fogalmunk lesz tárgyunk képéről. Az Egyház alapvető hivatása Megfontolásainkban mindamellett megkíséreljük szem előtt tartani azokat az tele- ológiai elvárásokat is, amelyeket egy elképzelésünk szerint ideális egyháztörténeti mű- re vonatkoztatva támasztunk, azaz vezérfonalként vissza-visszatérünk arra az alap- gondolatra, amely voltaképpen az egyháztörténetet mint a teológia önálló ágát szül- te: miképpen felel meg az Egyház létezése során alapvető hivatásának, hogyan kísére- li meg a világ történelmi idejében illetve annak egyik szakaszában annak realizálását, hogy ő Isten országának evilági jele és megvalósítása eszköze.7 A kérdést így is meg- fogalmazhatjuk: mit és hogyan tesz az Egyház a világban a világért, hogy annak üd- vözítését elérje - az egyháztörténetnek alapjában véve erre a kérdésre kell választ ad- nia. Az olvasót itt már előre arra kérjük, hogy még ott is gondoljon erre a teológiai vezérfonalra, ahol e sorok írója leragadna egy-egy eseti kérdésnél. Máskülönben ugyanis az egésznek nincs értelme, és csak részleges ismeretekre tehetünk szert, ame- lyek, ráadásul, esetleg teljesen hibás következtetésekhez is vezethetnek. Egy meghatározó kérdés az Egyház és A MINDENKORI VILÁGI HATALOM VISZONYÁRÓL, A CEZAROPAPIZMUSRÓL ״Az Egyház, lényegénél fogva, az államtól való függetlenséget igényel magának"8. A tárgyalt anyag különösen alkalmasnak tűnik arra, hogy elgondolkozzunk azon a Ez esetben főleg az Orosz Ortodox Egyházról van szó, amelyről - átvitt értelemben -, mint testvér- Egyházról, az Egy Krisztusi Egyház egyik olyan Egyházáról tárgyalunk, amelynek mindnyájan gyermekei vagyunk, még ha az Orosz Egyházra ma még nem is vonatkoztathatjuk e kifejezésnek azt a mértékét, amellyel a Római és a többi Katolikus Egyház között áll fenn. Itt meg kell jegyezni, hogy az Egyház és a világ viszonylatairól tárgyalva el kell kerülni mint az integralizmust, ami sze- rint a világ az Egyház cselekvésének puszta anyaga, mint az ezoterizmust, a világtól való elfordu- lást (Vö. card. J. RATZINGER..., Nóta della Congregazione per la dottrina della fede L'esprcssione Chiese sorélle, in II Regno-documenti 1 7, XLV/866 2000 okt.1, p.538 ill. RAHNER, op.cit. 790) RAHNER, op.cit., 128. Ennek természetesen az ortodox hierarchiák is tudatában vannak - egy olasz papnak, R. Scalfinak, a miláno-seriatei ״Pro Russia Cristiana" vezetőjének mondta Nikodim Rotov 125
