Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A Dominus Iesus nyilatkozat és a "nővér-egyház" kifejezés használata
nyilatkozat célja, hogy újra megfogalmazza a katolikus hit legfőbb igazságait és egyúttal megcáfolja a tévedéséket. Ez utóbbira azért volt szükség, mert az elmúlt év- tizedekben, a katolikus teológiában is elterjedt pluralizmus, relativizmus és a szélsősé- ges szubjektivizmus megkérdőjelezte Jézus Krisztus és az Egyház szerepét a megvál- tásban és az üdvösség szolgálatában. Lényeges szempontként a bevezetés kiemeli, hogy a tanításnak nem az egészét, hanem csak a lényegét akarta hangsúlyozni szá- mos tévedés elkerülésére.2 Az Első fejezet kifejti, hogy Jézus Krisztus kinyilatkoztatása teljes és végleges, még- pedig azon elgondolással szemben, mintha Krisztus műve még kiegészítésre szorulna.3 A krisztusi kinyilatkoztatás tökéletes és végérvényes, soha el nem múlik, helyette nem jön más, vagy újabb. Erre a kinyilatkoztatásra a válasz csakis a hit engedelmessége le- hét. Ehhez a hithez azonban szükséges Isten megelőző és segítő kegyelme és a Szent- lélek benső segítsége. A többi vallás az istenkeresés révén csak csiraszerűen tartalmaz- za a Jézus Krisztus misztériumában meglévő teljességet.4 A Második fejezet a megtestesült Ige és a Szentlélek szerepét elemzi az üdvösség mű- vében. A döntő szempont ebben a fejezetben, hogy Istennek csak egyetlen üdvrendje van, nem lehet szembeállítani egymással Krisztus és a Szentlélek tevékenységét, mint- ha a Szentlélek üdvrendje egyetemesebb lenne. A Szentlélek a feltámadt Jézus tanítá- sát világítja meg, aki a Szentháromság egységének megfelelően és nem attól függetle- nül működik.5 A Harmadik fejezet Jézus Krisztus megváltói misztériumának egyetlen és egyete- mes jelentőségéről szól. A kinyilatkoztatás megerősíti, hogy a világnak csak egyetlen üdvözítője van, akinek megtestesülése, halála és feltámadása minden ember számára elhozta az üdvösséget.6 A Negyedik fejezet az Egyház egyetlen és egységes voltát emeli ki, azzal a meggyő- ződéssel, hogy Krisztus egyetlen Egyházat alapított, és történelmi folytonosság van a Krisztus által alapított Egyház és a Katolikus Egyház között. Ez az egyetlen Egyház a ״Péter utóda meg a vele közösségben élő püspökök által kormányzott Egyházban áll ג A Nemzetközi Teológiai Bizottság 1997-ben hivatkozva számos bibliai utalásra és teológiai reflexió- ra, kimutatta, hogy a pluralista vallásteológia minden alapot nélkülöz és megismételte azt a kijelen- tést, hogy Jézus Krisztus és az Egyház szerepe a megváltásban egyetlen és egyetemes, mindig az üd- vösség forrása a kereszténységen belül éppúgy, mint azon kívül. Vö. Kereszténység és vallások, SZÍT, Budapest 1998. :i Λ II. Vatikáni Zsinat két dogmatikai konstitúciója közül az egyik - a zsinatok történetében önálló módon először - éppen az isteni kinyilatkoztatásról szól (Dei Verbum, 1965. november 18). A ki- nyilatkoztatás fogalom összesen 41 alkalommal szerepel a nyilatkozatban, itt az első fejezetben 27 alkalommal. 4 Nostra Aetate, 2: ״Ecclesia catholica nihil eorum, quae in his religionibus vera et sancta sunt, reicit.", in Enchiridion Vaticanum 857. , 3 Vö.: Jn 14,26: ״A Vigasztaló, a Szentlélek, akit majd nevemben küld az Atya, megtanít benneteket mindenre és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek". 6 Maga a Szentírás igazolja ezt a kizárólagosságot: Jn 14,6: ״Én vagyok az út, az igazság és az élet"; ApCsel 4,11: ״Nincs üdvösség senki másban. Mert nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözölhetnének (csak Jézus neve)"; Fii 2,10-11: ״Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, s minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jé- zus Krisztus az Úr."; ITim 2,5: ״Egy az Isten, s egy a közvetítő Isten és ember között: az ember Krisztus Jézus". 116
