Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)
1999 / 1-2. szám - Cziglányi Zsolt: Történeti feliratok a Zsoltárok könyvében
Zenger egy tanulmányában négy tézisben foglalja össze a kánoni megközelítés újdonságát:8 1. a zsoltárokat egymással való kapcsolatukban olvassák (concate- natio-k, iuxtapositio-k, ikerzsoltárok), 2. a zsoltárokat a redakció által megteremtett kompozicionális egységekben szemlélik, 3. a feliratokat értelmezési horizontoknak tartják, 4. az egyes zsoltárokat a Biblián belüli utalások és újbóli alkalmazások együt- tesében értelmezik. Mint a tézisekből is látható, az egyes zsoltárokról a Zsoltárok könyvére került a hangsúly, Psalmenexegese helyett Psalterexegese-ről beszélnek, amely immár nem az egyes zsoltárok Sitz im Leben-je iránt érdeklődik, hanem arra kérdez rá, hogy a könyvnek mint gyűjteménynek mi volt a szerepe Izraelben. Jellemző, hogy amíg a korábbi kommentárok és bevezetők hosszú oldalakat szenteltek az egyes zsoltárok műfajainak, addig Childs 1979-es és Zenger és társai 1995-ös9 bevezetői egyáltalán nem foglalkoznak velük. Nem az foglalkoztatja őket, mik voltak az egyes zsoltárok, hanem hogy mi a Zsoltárok könyve. Milyen teológiai és gyakorlati szándékkal készült maga a gyűjtemény? A gyűjtemény kialakulásának egyes szakaszaiban milyen hermeneutikai összefüggésben olvasták a zsoltárokat?10 11 A hermeneutikai horizont változása a zsoltárok dávidizálásával van összefüggés- ben. Dávidizálás alatt azt értik, hogy Dávid a zsoltárok emblematikus személyévé vá- ük, akire tekintettel a zsoltárokat imádkozni kell. Ez a folyamat több szakaszban zaj- lik le: a ledavid felirat a TM 73 (LXX 83) zsoltára előtt a fogság alatt arra utal, hogy a zsoltárokat az üldözött és megmentett Dáviddal való sorsközösségben kell olvasni, az 5. századtól az 51. zsoltár alapján a fiktív szerzőséget jelenti, a 4. századtól a tör- ténelmi Dávidról az eljövendő, messianisztikus Dávid alakjára kerül a hangsúly. A kö- vetkező lépésben Sámuel könyve alapján Dávid életére utaló feliratok kerülnek a köny- vek elé, amelyek előbb identifikációs célt szolgálnak, később a szerzés körülményeiként értik őket. Végül az egész Zsoltárok könyvét mint Dávid lelki naplóját olvassák, a tör- téneti és messianisztikus Dávid életéről való elmélkedés szándékával.11 Ebben az összefüggésben tehát a történeti feliratok célja, hogy Dávidot mint a hí- vő ideáltípusát mutassák be, aki annak példája Izrael szegényei számára, miként for8 ZENGER, E.: Was wird anders bei kanonischer Psalmenauslegung? in Ein Gott, eine Offenbarung, Beiträge zur biblischen Exegese, Theologie und Spiritualität, FS Notker Füglister, Würzburg, 1991 - Ugyanebben a témában magyarul is megjelent Georg Braulik összefoglalása: Krisztológiai zsoltárér- telmezés az Ószövetségben? in Pannonhalmi Szemle, 1996/3. 9 CHILDS, S.: i. m., Erich Zenger u. a.: Einleitung in das Alte Testament, Stuttgart, 1995. 10 A formakritikai és a kánoni megközelítés közti állomás a hatvanas-hetvenes évek szerkesztéstörté- neti kutatása, amely már komolyan érdeklődik a részgyűjtemények, a keretzsoltárok és az öt könyvre osztás kérdései iránt. Már nem a ״második templom énekeskönyvének", hanem vallásos könyvnek, engedélyezett gyűjteménynek tekintik, ami azonban nem valamiféle ״népkönyv" (ld. Joachim Becker: Wege der Psalmenexegese, Stuttgart, 1975, 112. o.). Ebből a megközelítésből nő ki A. Arens később sokat bírált elmélete, amely a Zsoltárok könyve öt részét a Tóra öt könyvének felelteti meg, s a gyűjteményt zsinagógái istentisztelet olvasmány rendjének tartja. Ld. BECKER: i. m. 116-119. o. 11 Ld. ZENGER, E.: Einleitung... i. m. 246-247. o., a dávidizálással kapcsolatban ld. még BRAULIK, G.: i.m., ALLEN, L. C.: David as Exemplar of Spirituality..., Biblica 67, 1986, 544-546. o., KLEER, M.: Der liebliche Sänger der Psalmen Israels, Untersuchungen zu David als Dichter und Beter der Psalmen, Philo, Bodenheim, 1996.----------- 8
