Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)
1999 / 3-4. szám - Boda László: Jézus Krisztus mint erkölcstanító
3. Ami Jézus erkölcsi tanítását illeti, annak legsajátosabb, legegyénibb és legmeré- szebb vonása, hogy önmagát jelöli meg követendő normaként.12 Ez különösen az apostolok vagy a bibliai fiatalember meghívásánál olvasható s jeligéje a ״Jöjj, kövess engem" (Mt 8,19 s más helyek). Cselekvés-normának is önmagát jelöli meg, amikor ״új parancsot" hirdet: ״Úgy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket" (Jn 13,34), amit persze nem csak múlt időben kell érteni. Vajon az emberiség melyik nagy erkölcstanítója mondhatta volna ezt? Szókratész? Konfucse? Vagy Kant?13 Nyilván egyik sem. Már ezért sem lehet őt elhelyezni a nagy etikusok között, mint azok egyi- két. így nem illik bele a sorukba. Nem lehet következetes, ha valaki - mint Renan is - azon a címen próbálja megmentéi Jézus egyedülállóan kiemelkedő történelmi jelentő- ségét, hogy megváltói mivoltát tagadja, de elismeri mint kiváló erkölcstanítót. Krisz- tus vetélytárs nélküli különállását a megtestesült Ige létformája hitelesíti. Jogosan ál- lapítja meg Schütz Antal, hogy ha Jézus nem az volna, akinek mondja magát, akkor magatartása és szavai elviselhetetlen gőgről tanúskodnának.14 Akkor egy csapásra megszűnnék erkölcsi személyiségének kivételes rangja és szuggesztivitása, karizmati- kus hatóereje. A megalomániás lelki betegek közé sorolhatnák őt. Élete és szavai azon- ban az ellenkezőjét tanúsítják, s különösen hiteles alázata, következetessége, meg per- sze páratlan történelmi hatása. 4. Jézus erkölcsi tanítását nem lehet és nem szabad elszakítani Isten országának lét- formájától és az abba vetett hittől, ill. reménytől. Ez az ország ugyanis már általa el- érkezett és általa van közöttünk (Lk 17,21). Példabeszédei sohasem tisztán erkölcsi üzenetet közvetítenek, hanem - legalább rejtetten - Isten országának létformáját is közvetítik.. Jellemző, hogy amikor a hegyi beszéd erkölcsi vonatkozású igéit jellemez- ni akarja a bibliamagyarázat, ezt a címet adja: ״Példabeszédek Isten országáról" (vö. Mt 3. f.). A hegyi beszéd egyik legvisszhangosabb mondata pedig ez: ״Keressétek elő- szőr Isten országát és annak igazságát" (Mt 6,33). - Mik ennek legsajátosabb voná- sai? a. A szántóföldben elrejtett kincsről szóló példabeszéd egyértelműen Isten országé- ra vonatkozik (Mt 13,44). Ugyanakkor az ember kincskereső ősvágyát fogja be a ha- sonlatba, hogy az Ország különleges értékét érzékeltesse. b. A tékozló fiú példabeszéde szintén sajátos vonatkozásban van Isten országával, amikor az ember megtérését a mennyei Atya irgalmas szeretetével kapcsolja össze (Lk 15,11). Ugyanakkor - mintegy mellékhatásként - arra is utal, hogy a kisebbik fiúnak is jár az örökség, nem csupán az elsőszülöttnek, ami áttételesen jelzi a pogányok szá- mára is megnyíló üdvösséget. 12 Az ószövetségi norma: ״Szeresd felebarátodat, mint önmagadat" nem azt jelenti, hogy az ember sa- ját maga az erkölcsi mérce. Önmaga szeretett minden normális ember jellemzője. Ehhez kell mérni a felebaráti szeretetet is. Jézus azonban még önmagunk helyes - üdvösségirányú - szeretetének is nor- mája. Ebben tehát egyedülálló. (Vö. Jn 13,15). 13 Az etika története arról tanúskodik, hogy a filozófusok különböző elveket és téziseket fogalmaznak meg, melyek próbatétele az egyetemes érvényűség, mint Kantnál a kategorikus imperatívusz. Az éti- ka filozófusa tehát nem önmagát teszi meg normának. Ez még a vallásalapítókra sem jellemző. A Krisztus-követés egyetemesíthető és ugyanakkor tartalmában konkrét, vagyis nem merőben forrná- lis cselekvési elv. 14 Ld. SCHÜTZ, A.: i. m. 81-91. A szélsőséges bibliai racionalizmus még a ״degenerált" jelzőt is meg- kockáztatja. = 84 ==
