Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)
1999 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Erdő Péter: Az AMATECA sorozat a magyar teológiai irodalomban
számos szempontját elsőként ismertették meg a hazai közönséggel, a kis kötetek terjedelmükben nem érték el a felsőokta- tási tankönyv méretét és részletességét, szerzőik pedig rendkívül eltérő felfogáso- kát képviseltek, ami egyrészről jelentős gazdagságot jelentett, másrészről az egy- séges teológiai kurzusként való használ- hatóságot csökkentette. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara múlt ősszel a Szent István Társulatra bízott kari könyvesbolt megnyitásakor számba vette azokat a sa- ját kiadású jegyzeteket és tankönyveket, amelyek rendszeres ellátását biztosítani tudta. Több mint 50 féle ilyen tanköny- vet kínált és kínál a Fakultás. Ez termé- szetes is, hiszen főként a Levelező Tagoza- ton nyomtatott tankönyvek nélkül lehe- tetlen volna a képzés. Örömmel nyugtáz- hatjuk, hogy ezen jegyzeteink nem kis ré- szét más hazai főiskolák is használják. Nem teremt egyenlőtlen konkurenciát a nagy mértékben külföldről finanszíro- zott AMATECA forgalmazása a gazdasá- gilag sokkal előnytelenebb hazai tan- könyvkiadással szemben? Ezt a kérdést sokan feltettük, mikor a sorozat indításé- ról volt szó. Hisszük azonban, hogy ez a provokáció új helyzetet teremt a saját munkánk számára is. Máris igaz, hogy tankönyveink nagy része sokkal szóró- sabban és rugalmasabban kötődik a konkrét oktatás didaktikai követelménye- ihez. Ebben a tekintetben az AMATECA kiadása további módszertani tudatosság- ra ösztönöz. Az AMATECA természetesen a nagy teológiai témakörök szerint tago- lódik, nem követi, nem is követheti min- den ország minden főiskolájának tantár- gyi tagolódását. Ez a saját kiadású tan- könyvek és jegyzetek hivatása. A magyar teológus egyébként az előző évtizedekben gyakran egy sajátos hiva- tástudattal dolgozott. Gál Ferenc szerette úgy fogalmazni ezt, hogy nekünk közve- títeni kell a nagyvilág teológiai eredményeit a hazai közönség felé, mégpedig összefoglaló, kissé leegyszerűsítő, pásztó- rális módon. Csakhogy időközben a teo- lógiai munka társadalmi és szellemi fel- tételei, környezete radikálisan megváltoz- tak. Megszűnt a külső és a hazai teológia kettőssége, mesterséges elszigeteltségünk feloldódott. Az új generációk tömegessé váló külföldi tanulási lehetősége és a gyorsan javuló nyelvtudás, a gazdagodó teológiai fordításirodalom mind-mind annak a jelei, hogy bele kell kapcsolód- nunk, sőt akarva-akaratlan belekapcso- lódtunk a teológiában is a nemzetközi tu- dományosság világába. Ennek felismeré- séről tanúskodik Hittudományi Karunk 9 éve megjelenő és nemzetközileg referált idegen nyelvű szakfolyóirata, a Folia Theologica is, valamint a Kánonjogi Posztgraduális Intézet Folia Canonica cí- mű újonnan megjelent folyóirata is. Nem lehetünk monopolhelyzetben lé- vő prófétái a magunk szakmájának ide- haza, ha bármelyik növendékünk jobb anyagot hív le az Internet-ről, mint amit mi lelkesedéssel bár, de mégiscsak leegy- szerűsítő szintézisként elé tárunk. Tehát a magyar teológus feladata ma egyáltalán nem lehet csupán a népszerűsítés, hanem akarva-akaratlan helyet foglaltunk a nemzetközi tudomány asztalánál. Mostantól módszerében és mélységé- ben a nemzetközi szakirodalom színvo- nalához méltóan kell megnyilatkoznunk. És ezt nem is csupán magyarul kell meg- tennünk, hanem a teológia nagy nemzet- közi nyelvein is. Megfelelő szintű mun- káinkat a nemzetközi szakma örömmel és érdeklődéssel várja. Új módon megfő- galmazott hivatásunk a továbbra is érvé- nyes népszerűsítő kötelesség mellett az lehetne, hogy egyéni módon, sőt bizo- nyos értelemben a magyar kultúrára jel- lemző sajátos jegyeket is felmutatva pozi- tív tudományossággal, gazdag történeti ismeretekkel megalapozva, különösebb filozófiai túlbonyolítás vagy eszetetizálás = 74
