Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)

1999 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A monoteizmus Izraelben

23,3020) szintén eligazítást nyújtanak JHWH kizárólagos tiszteletére2’. A két joggyűj- temény legkorábbi rétegei a bírák korának viszonyait tükrözik. A kultikus dekalogus ősi jogi szövege JHWH kizárólagos szeretetkapcsolatát népéhez a ״féltékeny" megne- vezéssel fejezi ki (Ex 34,14)22. A féltékenység azt is jelenti, hogy. JHWH nemcsak ki- zárólagos tiszteletet követelt magának, hanem a más népektől való elkülönülést (Pa- lesztina őslakóival való szövetséget és a velük való házasságkötést) is (vö. Ex 34,12- 16*), akiknek hierarchikusan felépített társadalmi formája az istenek panteonjának vi- szonyát tükrözte. Ez az elkülönülés Izrael népének körében mindig összekapcsolódott az uralom kritikájával és a szociális igazságosság követelésével (lásd pl. az idegen is- tenek tilalma Ex 22,19 és köv. összefüggésében az ősi Szövetség könyvében).

2. A királyság idején a vallási körülmények tekintetében új helyzet alakult ki. Dá- vid birodalma, majd azt követően Izrael és Júda államok magukban foglaltak olyan területeket is, amelyek eredetileg nem tartoztak Izrael törzsterületeihez, és lakosságuk sem volt a JHWH-közösség része23. A főváros Jeruzsálem, majd később az északi ki20 A Szövetség könyve joggyüjtemény feldolgozását lásd BOECKER, H. J.: Recht und Gesetz im Alten Testament und im Alten Orient, Neukirchen-Vluyn 19842, 116-153 old.; WANKE, G. Art.: Bundes- buch, TRE 7, 1981, 412-414 old.; OTTO, E. Wandel der Rechtsbegründungen in der Gesellschaftsge- schichte des antiken Israels. Eine Rechtsgeschichte des ״Bundesbuches" Ex 20,20-23,13, Studia Bib- lka 3, Leiden 1988; L. SCHWIENHORST-SCHÖNBERGER, Das Bundesbuch, Ex 20,22-23,33, Studien zu seiner Entstehung und Theologie, BZAW 188, Berlin-New York 1990; Y. OSUMI; Die Kompositionsgeschichte des Bundesbuches Ex 20-22b-23,33, OBO 105, Göttingen, 1991; WEIMAR, E Art., Bundesbuch, NBL I., Zürich 1991, 348-356 kok, CRÜSEMANN, E: Die Tora. Theologie und Sozialgeschichte des alttestamentlichen Gesetzes, München, 1992, 132-231 old. A kutatók általános meggyőződése a, hogy a Szövetség könyvének jelenlegi formája hosszabb, több fokozatú irodslmi folyamat eredményeként alakult ki. A joggyüjtemény legősibb törvényei olyan esetekre vonatkoznak, amelyek egy letelepedett, vagy közvetlenül a letelepedés után, állattenyésztést és földművelést folytató paraszti társadalomban fordultak elő. A szövegekből az is kiolvasható, hogy ez a társadalom egalitariánus szerkezetű, azaz központi irányító hatalom nem létezett benne, s tagjai rokonsági alapon szerveződtek. A Szövetség könyve legősibb részének a kazuisztikus törvényekből álló részt tekintik (Ex 21,12-22,16), amelynek írásba foglalása Izrael állammá alakulásával egyidejűleg történhetett, s mint profán jogkönyvet a 9/8. században továbbírták (L. SCHW1EN- HORST-SCHÖNBERGER), más vélemény szerint keletkezése és írásba foglalása a korakirályság idején történt, a Kr. e. 9/8 évszázadban (CRÜSEMANN, F.). A kazuisztikus törvények eredete visszamegy a 10. századra, a királyság kezdetének idejére vagy a királyság előtti időszakra (L. SCHWIENHORST- SCHÖNBERGER), a Szövetség könyvének legősibb rétege a bírák korának jogi állapot át tükrözi HALBE, J.: Das Privilegrecht, 440-450.451-459 old., álláspontját követi SCHARBERT, J. Jahwe im frühisraelitischen Recht, 173-178 old., míg más kutatók a későbbi eredet mellett fogír nak állást, 9/8. század (CRÜSEMANN, E), 9. század (OSUMI, Y), 8/7. század (OTTO, E. WEIMAR E).

21 A két jogi szöveg rövid ismertetését JHWH kizárólagos tiszteletével összefüggésben RÓJ SA H.: Izrael az Egyház ószövetségi előképe, Jeromos Füzetek 29 (1997) 13-20 old., 30 (1997) 5-13 old., közelebbről 23 (1997) 15-18 old.

22 REUTER, E., Art. ,Kp qn"', ThWAT VII., kol. 51-62., kol. 58 köv.

'33 Erre a tényre először NOTH, M. hívta fel a figyelmet: Die Staatenbildung der Israeliten in Palästina (1930): Kleine Schriften zur Geschichte des Vokes Israel II., München 1953, 1-65 old; Das Grossreich Davids (1950): Kleine Schriften II., 66-75 old.; Das Königtum in den Reichen Israel und Juda (1951): Kleine Schriften II., 116-134 old.

46