Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)
1999 / 3-4. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az Ankyrai Zsinat kánonja az első két esztergomi zsinaton
A Dionysio-Hadriana szövege egyszerűbb szövegformát tükröz, mint a Pseudo- Isidoriana, így megintcsak közelebb áll a magyar kánon felfogásához,23 a Decretum Burchardi szövege viszont szószerint megegyezik a versio Dionysiana-val. 4. Mindezek alapján a következő megállapításokat szűrhetjük le. A II. Esztergomi Zsinaton található ókori kánon nyilvánvalóan az I. Esztergomi Zsinat LV. kánonjától függ. A II. Esztergomi Zsinaton egyértelmű utalást találunk az Ankyrai Zsinatra, így nem lehet kétséges számunkra, hogy ennek a zsinatnak az anyagát valamilyen for- rásból ismeri a törvényhozó. Ezt 1100-ban, illetve 1112-ben csakis joggyűjtemény- bői, vagy valamely joggyűjtemény kivonatából veheti át. Előzőleg megvizsgáltuk mind a három szóba jöhető gyűjteményt. A szövegformából úgy tűnik, hogy a Dionysiana változata áll közelebb a magyar kánonokhoz, különösen a Pseudo- Isidoriana-ban található jelentős eltérést tartalmazó XI. ankyrai kánonra tekintettel. Hozzá kell tennünk, hogy pusztán a szöveg egyszerűbb voltából még nem lehetséges a forrás biztos meghatározása, hiszen a korai magyar zsinatok nyelvezete nagyon egyszerű latin szerkezetet követ, így a különféle zsinati kánonok átvételekor sem jel- lemző a szószerinti átvétel, hanem egyszerűsített szerkezettel, azonos tartalommal, és a kulcsszavak beépítésével szokás ezeket az anyagokat a magyar egyházfegyelembe beépíteni. Sajnos az I. Esztergomi Zsinat LXX. kánonja csak annyiban nyújt nekünk támaszt, hogy megerősíti az Ankyrai Zsinat ismertségére vonatkozó feltételezésünket, hiszen csak utal az ankyrai kánon utasítására, anélkül, hogy abból idézne. A Deere- tűm Burchardi anyaga kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel mindazokat a kánonokat tartalmazza, amire a két esztergomi zsinat utal. Szövegformáját illetőleg megegyezik a Dionysio-Hadriana-ban találhatóakkal, így ez a két gyűjtemény, ami valószínűbb- nek minősíthető, mint az I. Esztergomi Zsinaton felhasznált forrás. A közelebbi meg- határozáshoz azonban néhány kiegészítést kell tennünk. Horst Fuhrmann monumentális munkájának köszönhetően tudjuk, hogy sem az első sem a második Kálmán korabeli zsinat nem használ fel a Pseudo-Isidoriana gyűj- temény hamis anyagához tartozó kánont.24 Ez természetesen csökkenti a Decretales Pseudo-Isidoriana használatának valószínűségét, annak ellenére, hogy ezt elismertnek szokás tekinteni.25 26 Azt is hozzá kell tennünk, hogy a gregoriánus reformokat megva- lósító Kálmán király alatt tartott első zsinat különös módon a reformok homloktéré- ben elhelyezkedő celibátust még midig nem foglalja be a zsinati kánonok közé. Ennek 23 Hozzá kell tenni, hogy Závodszky a szövegösszehasonlítást a Mansi által kiadott szöveggel tette meg: ZÁVODSZKY i.m. 118., ez pedig a forma Dionysiana: XXI. Qui voluntarie homicidium fece- rint, poenitentiae quidem jugiter se submittant: perfectionem vero circa vitae exitum consequantur. XXII. De homicidiis non sponte commissis prior quidem deffinitio post septennem poenitentiam per- fectionem consequi praecipit; secunda vero quinquenni tempus explere. M II. coli. 526-527. 24 FUHRMANN i.m. III. 25 Vö. GERICS J., "A Hartvik-legenda mintáiról és forrásairól" in Magyar Könyvszemle 97 (1987) 175- 188. Uő., “A korona fogalma Kálmán-kori legendáinkban és krónikáinkban" in GERICS J., Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban, Budapest 1995. 165-173. Uő., "Politikai és jogi gondolkodás Magyarországon VII. Gergely pápa korában" in Uo. 144-164. Uő., "Krónikáink és a Szent László-legenda szövegkapcsolatai" in Uo. 185-208. A kérdés összetettségéről vö. SZUROMI SZ., “Az első három esztergomi zsinat és a magyarországi egyházfegyelem a XII. században" (megjelenés alatt). 26 Vö. SZUROMI SZ., 'A keleti egyházfegyelem befolyása a korai magyar zsinatokon" (megjelenés alatt) 157 ------ -
