Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)
1999 / 3-4. szám - Rózsa Huba: Az Ószövetség szociális törvénykezése a Deuteronomiumban (I. rész)
említi együtt (Dt 14,29 stb.)20. A Dt 12-26 nyomatékosan felszólít arra, hogy a levi- ta JHWH ünnepein a földtulajdonnal rendelkező szabad izraeliták háznépével együtt vegyen részt az áldozatok bemutatásánál (Dt 12,12.18), legyen része az évenkénti ti- zedben és a három évenkénti tizedben (Dt 14,'27.29; 26,12), a hetek ünnepén és a sá- toros ünnepen (Dt 16,11.14), és zsengék felajánlásánál (Dt 26,11) a jövevénnyel, az árvával és az özveggyel. A jövevény (רג ejtsd gér), az árva (םותי ejtsd jatom) és az özvegy (הנמלא ejtsd 'almana) a deuteronomiumi szociális törvénykezésben szilárd sorozattá kapcsolódnak össze (Dt 10,18-19; 14,29; 16,11.14; 24,17.19.20.21; 26,12.13; 27,19), éspedig a sorozat a Dt 12-26-ban összesen hét törvényben (Dt 14,28-29; 16,9-12; 16,13-15; 24,19; 24,20; 24,21; 26,12-15) található. A hetes szám mindenképen nekik tulajdonított fontossá- got bizonyítja. A sorozat három tagja közül kettő mint önálló szópár ismert az ókori Keleten és a Ószövetség bibliai hagyományában és benne a Szövetség Könyvében (Ex 20,22-23,33) mégpedig az ״özvegy és árva" sorrendben, míg a Deuteronomiumban fordítva, az ״árva és özvegy" egymásutániságban találjuk a két szót. Ezenfelül a két szó csak együtt szerepel, sohasem külön-külön, és a jövevény (gér) mindig előttük áll, de gyakran előfordulhat önállóan is21. Érdekes viszont megjegyezni, hogy deuterono- miumi törvényben a jövevény (gér) mindössze egy alkalommal összekapcsolt a sze- gény ('ebjon és 'ani) szóval (Dt 24,14: rendelkezés a napszámos bérének kiadására). A szócsoport első tagja a jövevény (רג ejtsd gér). Olyan személyt jelent, aki nem ro- konsága körében él, s így nélkülözi a vérrokonság és a származási hely nyújtotta vé- delmet ill. privilégiumokat. Helyzete és privilégiumai az ókori Keleten nagy szerepet játszó vendégszeretettől függnek. Jogi státuszát tekintve tehát a bennszülött, vagyis a saját népből való (חרזא ejtsd 'ezrah) és az idegen (ירכנ ejtsd nokri) között áll, rendsze- rint nem élvez az izraelitákéval azonos jogokat, s földje sincs. A bibliai hagyományt tekintve jövevénynek számítanak az Izrael népének uralma alatt élő kánaániták és a Kr. e. 722 után az asszírok által legyőzött és megszüntetett északi királyságból Júdá- ba, a déli királyságba menekült izraelitákat jelenti. A Deuteronomiumban minden va- lószínűséggel az utóbbiakról van szó. Sokféle okot lehet megjelölni, hogy valaki miért hagyta el rokonságának körét és hazáját, s más emberek ill. embercsoport védelme alá helyezkedett. Az Ószövetség első helyen leginkább az éhínséget és a háborút jelöli meg az ilyen távozás indítékaként. A Deuteronomium törvényeiben a jövevények fontos szerepet játszanak. Erre utal a szó előfordulásának gyakorisága és számszerinti tökéletessége is. A jövevény (רג) főnevet huszonkét alkalommal találjuk a Deuteronomiumban, de a szógyök (רוג) va- !amennyi előfordulásával együtt huszonnyolc alkalommal (=4x7) fordul elő22. Való20 A deuteronomiumi törvényben nyolc alkalommal szerepelnek a leviták, három alkalommal egyedül az ünneplő háznéppel (Dt 12,12.18: 14,27), egy alkalommal csak ajövevénnyel (gér) és az ünneplő háznéppel (Dt 26,11) és végül négy alkalommal a szociálisan védelemre szorulók ismert csoportjával (jövevény-árva-özvegy) (Dt 14,29; 16,11.14; 26,12) együtt említve. 21 Lásd BRAULIK, G., Die Funktion von Siebengruppierungen, 44-45 old.: Studien zum Buch Deutero- nomium (SBAB 24), 72 old.; LOHFINK, N., Das deuteronomische Gesetz in der Endgestalt, 28-29 old.: Studien zum Deuteronomium und zur deuteronomischen Literatur III. (SBAB 20), 208 old. 22 Lásd BRAULIK, G., Die Funktion von Siebengruppierungen, 44 old.: Studien zum Buch Deuterono1 mium (SBAB 24), 72 old.; LOHFINK, N., Das deuteronomische Gesetz in der Endgestalt, 28 old.: Studien zum Deuteronomium und zur deuteronomischen Literatur III. (SBAB 20), 208 old. = 140
