Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)
1999 / 3-4. szám - Rózsa Huba: Az Ószövetség szociális törvénykezése a Deuteronomiumban (I. rész)
- a kultusz egysége, kultikus tisztaság, az ünnepek rendje - vonatkozó rendelkezése- két (12,2-16,17), második része a hivatali személyekre - a bíróra, a királyra, a papra és a prófétára - vonatkozó rendelkezéseket (16,18-18,22), harmadik része pedig kü- lönböző polgári, szociális törvényeket (19-25) tartalmaz, amelyekhez két rituáléból álló függelék járul (26). A szociális törvénykezés szempontjából számunkra ez a tör- vénygyűjtemény fontos, és a továbbiakban ezt a szövegösszefüggést fogjuk elemez- ni3. A DEUTERONOMIUMI TÖRVÉNY A modern biblikus kutatás kezdettől fogva felismerte a Deuteronomium irodalmi összetettségét és keletkezésének hosszabb folyamatával számol, amelynek részleteire csak következtetni lehet. Ezért nem alakult ki egységes vélemény a mű létrejöttéről, és számos alapvető kérdésben megoszlik a kutatók véleménye. Keletkezéstörténetét kap- csolatba kell hozni - a kutatók egy részének kételye ellenére is - Józija király uralko- dásának 2 Kir 22,1-23,30-ban leírt eseményeivel4, de a Deuteronomium kialakulása mindenképpen túlmutat Józija korán. A könyvnek, s benne a deuteronomiumi tör- vénynek (12,1-26,16) a korakirályságig visszamenő előzményei vannak, és vannak Józija kora utáni, fogság alatti és utáni részei, tehát fokozatosan nyerte el mai formáját5. A Deuteronomium s egyúttal a deuteronomiumi törvény keletkezéstörté- netének rekonstruálásánál N. Lohfink és G. Braulik gondolatmenetét követjük6. 3 Az egész Deuteronomium részletesebb bemutatását és a vele kapcsolatos kutatás ismertetését röviden lásd McBRIDE, S. D., Art. Deuteronomium, TRE Vili., 1981, 530-543 old.; LOHFINK, N., Art. Deute- ronomium, NBL I., 1991, 414-418 kok; BRAULIK, G., Das Buch Deuteronomium: Einleitung in das Alte Testament, E. Zenger szerk., Stuttgart 19953, 125-141 old.; RÓZSA, H., Az Ószövetség keletkezései, Budapest 19993,227-254.283-303 old. 4 A Deuteronomium és Józija király a Királyok könyvében leírt (2 Kir 22,1-23,30) vallási reformjával való összefüggésének tudományos vitáját összefoglalóan és az irodalom részletes felsorolásával lásd RÓZSA, H., Az Ószövetség keletkezése /., Budapest 19993, 233-238.254.384 old. 5 A Deuteronomium keletkezéstörténetével kapcsolatos elméletek bemutatását és az irodalom részletes felsorolásával lásd RÓZSA, H., Az Ószövetség keletkezése /., Budapest 19993,239-250 old. 6 N. Lohfink és G. Braulik gondolatmenetét a Deuteronomium keletkezéséről röviden a következőkben foglalhatjuk össze. A Deuteronomium előzményeit Izrael vallási hagyományában kell keresni. Mindenekelőtt a ״Szövetség Könyvének" nevezett (Ex 20,22-23,33), vagy azzal rokon törvénygyűj- teményt kell említeni, amelyet minden jel szerint a Deuteronomium feltételez. Erre utal az oltártör- vény (Ex 20,24-26) és a Dt 12. fejezete legősibb részeinek kapcsolata, valamint a deuteronomiumi törvény fogság idején további jogi természetű szövegekkel való bővítése Dt 19-25. fejezeteiben, ame- lyek legalább részben a Szövetség Könyvéből erednek. Továbbá két fontos szövegre kell utalni. Az egyik az ún. ״kultikus dekalógus" (Ex 34,10-26), JHWH privilégikus jogának összefoglalása, amely alapjában az állam előtti időszakra megy vissza. Mint privilégikus jog, JHWH igényét és jogát jelen- ti, hogy népe egyedül őt tisztelje, és ebből következően kifejezi Izrael kiváltságait is a többi nép előtt. A ״kultikus dekalógus" az alapja a legősibb deuteronomiumi rétegnek, az ünnepek törvényének a Dt 16. fejezetben és a kultuszcentralizáció törvényeinek. Hatása megállapítható még Dt 7. fejezetben, a Dt 12,2. köv. 29-31, a Dt 14,21 és a 26,1-11-ben. A másik szöveg az ún. ״etikus dekalógus" (5,6- 21), amelynek hatása a Deuteronomium keletkezéstörténetének későbbi szakaszában lesz döntő jelentőségű az isteni akarat megfogalmazására, sőt a dekalógus szerkezete irányadóul szolgál deute- ronomiumi törvények rendezésében. 2 133
