Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)
1999 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Néhány észrevétel Pázmány filozófiai munkássága kapcsán
c) Pázmány viszonya Suárezhez a ״Series latinae" filozófiai köteteiben A két nagy kortárs jezsuita gondolkodó és szerző összehasonlítása bizonyos érte- lemben kézenfekvő. Él is a lehetőséggel Pázmány mindkét monográfusa: Gerencsér: 103-105. és 125. old; Félegyházi: 174-178. old. Öry Miklós pedig külön tanulmányt szentel kettejük teológiai kapcsolatának; ez a tanulmány azonban csak az egyháztant dolgozza fel: Suarez und Pázmány. Berührungspunkte in der Ekklesiologie (Publicado en homenaje a Elorduy, 1978). Pázmány folyamatosan bővítette három filozófiai traktátumának anyagát. A Suárezre történő hivatkozások és utalások minden bizonnyal grazi évei után kerültek a kéziratba. Így ezek alapján nem mondhatunk konkrétat Suárez hatásáról Pázmány feltételezett metafizikájára. A két legnagyobb tömb, amely több betoldást tartalmaz, a matéria-forma viszonyra vonatkozik és a Fizikában található: 139-165. old.: An sint eadem parte materiae plures formae substantiales, és uo. a 177-193. old.: An materia et forma ad hoc ut efficiant unum compositum, debeant uniri per unionem distinctam ab utroque extremo, ubi quid sit unio. (Ez a két példa is alátámasztja R. Blum állítá- sát, miszerint a metafizikai kérdéseket részben a fizikán belül tárgyalták.) d) Suárez esetleges hatása Pázmány metafizikájára a grazi tételek alapján Ezek a tételek lehetővé teszik, hogy segítségükkel beszélhessünk Suárez hatásáról Pázmányra, helyesebben a Grazban előadott filozófiára általában és a metafizikára kü- Ionosképpen 1597 és 1600 között. A Suáreznél tárgyalt kérdések sorrendjében közöl- jük a tételekből idevágó részeket. 7. A metafizika sajátossága és tárgya Ludeckius, I. tétel: ״A kontemplativ tudományok közt a metafizikáé a vezető sze- rep, joggal viseli a bölcsesség és első filozófia nevet, amely, habár a bizonyítás évidén- ciáját illetően lemarad a matematika és a fizika mögött, méltóságánál és előbbre- valóságánál fogva mégis messze meghaladja ezeket." - III. tétel: ״Ha a tanítás rendjét függetlenül és egyszerűen tekintjük, a metafizikának a fizikai és matematikai tudó- mányok után kell következnie, ha viszont a tudomány kutatását tartjuk szem előtt, akkor náluk előbbre valónak kell tekintenünk; ebből helyesen lehet következtetni, hogy az első filozófia nélkül nem lehet egyetlen tudományt sem tökéletesen elsajátí- tani, miután az emberi dolgokat nem foghatja fel tökéletesen, aki az istenieket nem ismeri."46 - IV. tétel: ״A metafizika tárgya a létező mint létező - szerintünk -, amely közös Isten és a teremtmények, a szubsztancia és akcidens, sőt a szubsztancia és a to46 "Inter scientias contemplantes principium optinet Metaphysica, sapientiae et primae philosophiae nomine dignissima, quae tametsi demonstrandi perspicuitate Mathematicis & physicis disciplina sit inferior, dignitate tamen & praestantia obiecti tum has, tum alias omne longo intervallo superat." - ״Quod si ordo doctrinae absolute et simpliciter et mathematiciis scientiis, si autem ordo exquisitae doctrinae servandus sit, his illam praeponere oportebit; ex quo recte quis inferat, absque prima philosophia nullam scientiam perfecte aquiri posse, siquidem humanas res percipere exacte nemo potest, qui divinas ignorat." = 122 =
