Teológia - Hittudományi Folyóirat 32. (1998)
1998 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Vanyó László: Tychonius: Szabályok könyve
tartott zsinatok szövegére (13. oldal). Ezt a lényegi hatást az 1515-ös veszprémi példa is igazolja, amely alapvetően az esztergomi szinodális könyvet írja át módosított formában. A veszprémi szinodális könyv (1515) nyomtatásban történő megjelentetését a szerző abba a vonulatba illeszti bele, amely az 1382-es esztergomi szinodális könyv módosított változatának 1484 körül történt kiadásától eredeztethető. A könyv második egységét maga a kritikai szövegkiadás képezi (43-107. oldal). Amint már említettük eddig csak Péterffy töredékes kiadása létezett, ami azonban semmiképpen nem volt kritikainak tekinthető. A jelen kiadás háromféle szöveget használ fel az alapszövegként kezelt 1517-es bécsi kézirat kiegészítésére. A Péterffy által közölt változatot, illetve Kanizsay János szinodális könyve brassói és körmöcbányai kéziratának szövegét. A szövegkiadás módszeréről csak elismerően szólhatunk. A könyv használatát háromfajta mutató segíti (ünnepmutató, névmutató, tárgymutató), amely megint csak ritka a magyarországi (de sajnos nemegyszer a külföldi) szövegkiadásoknál is. Végezetül a német nyelvű tartalmi összefoglaló után (127-129) találhatjuk az 1517-es bécsi kiadás szövegének faxi- mile változatát. A Solymosi által most közreadott szövegkiadást alapműnek kell tekintenünk a késői magyar középkor zsinattörténetében, egyúttal a szöveg ismerete az akkori magyar egyháztörténelem, kánonjogtörténet hasznos forrását is jelenti, ami jóval árnyaltabbá teheti a késő középkori egyházi viszonyokra vonatkozó ismereteinket. Reméljük, hogy ez a kötet egy nagyobb kutatás első láncszeme, és a Magyarországon újra feléledő egyháztörténelmi műhelymunka más, hasonló források modern kritikai elven nyugvó publikálásához vezet. Szuromi Szabolcs TYCHONIUS Szabályok könyve Liber regularum tyconii, hermeneutikai kutatóközpont, Budapest, 1997. Hermeneutikai füzetek 12. Az első latin nyelvű hermeneutika Szerkesztette Fabinyi Tibor, fordította és a jegyzeteket írta Chahesz István, lektorálta Déri Balázs, kíséri R Cazier tanulmánya: Tychonius és a Jelenések könyve a donatista válság idején, a bevezetést Fabinyi Tibor írta: Az Úr teste és az ördög teste címmel Tychonius műve kétségtelenül az első latin nyelvű hermeneutikának tekinthető, mint a kötet címe mondja, de ezt mégsem lehet eltúlozni. Igaz, hogy maga Szent Ágoston a De Doctrina Christiana c. művében is - sok habozás után, Agrippi nus karthágói metropolitával levelezett a kérdésben, vajon donatista eretnek művét felhasználhatja-e, végül miután Tychonius meghalt -, idézi. Ágoston nagyra becsülte Tychoniust. A bevezető és Cazier tanulmánya a kötet végén egyaránt utalnak arra, hogy Tychonius műve mennyivel tartozik Pettaui Victorinus Apoka- lypsis-„kommentárjának". (Kritikai kiadása: Victorin de Poetovio, Sur L'Apoca- lypse, et autres Ecrits, Sources Crétiennes, 423, Paris, 1997.) = 79 r—r
