Teológia - Hittudományi Folyóirat 32. (1998)
1998 / 1-2. szám - Puskás László: To bee or not to bee
Tudomásunk szerint se korábban, se a mai időben nem történt érdemi kísérlet arra, hogy a történelmükkel összefüggő, behatónak mondható és копю1у hagyományokra is hivatkozó kutatáson túl elkülönítve vizsgálták volna jogrendjük alakulását és sajátosságait, teológiai és lelkiségi örökségüket, liturgikus szokásaikat31, köztük például a Görögkatolikus Egyházak egy részénél régtől meghonosodott és ma helyenként visszatérő latin eredetű liturgikus és paraliturgikus szertartásokat és imaformákat is, de például egyházművészetük és azon belül a szervesen beleágyazódott nyugati elemek szakszerű kutatása is Magyarországon csak nemrégen kezdődött32. A kutatás egésze még adós például annak kimutatásával, hogy mennyire integrálódtak és asszimilálódtak a hívek vallási tudatába, a helyi istentiszteletek stílusába a kívülről jött mozzanatok, ugyanis az átvett elemek adott esetben valódi gazdagodást is jelenthettek és nem egyszer jelentenek is mindmáig, és nem csak valami kivetendő idegen testet. Befejezésül reflektáljunk a már idézett Baán-tanulmány még egy tanulságos és sokatmondó részletére: „Az egyesült egyházak most jobban őrlődnek két malomkő között, mint az unió megkötésekor, mivel akkor még lehettek illúzióik... Túl sokat kellene változniuk, visszakanyarodva elsősorban teológiai és lelki örökségükhöz... Nekik még inkább testvéregyházként kellene kezelniük az ortodoxiát, felismerve, hogy az együtt munkált jövendő egység útja számukra az ortodoxia felé vezet."33 Mindenekelőtt számunkra a görögkatolikus pap-tanár tanulmányának ez a részlete is jelzi, hogy valóban léteznek zavarok a görögkatolikus identitástudaton belül, bár szerencsére, legalábbis nekünk úgy tűnik, ez korántsem aggasztó volumenű jelenség és inkább a kutatás, a tárgyra való tudományos igényű elméleti reflexió síkján, az értelmiségi-gondolati szférában mutatható ki. A malom-hatásról, az őrlődés- ről ugyan beszélhetünk, ez végül is, szinte megszokott állapot a görögkatolikusok számára, bár a két malomkő korántsem jelenti a Római Katolikus és az Ortodox Egyházat. Ezek inkább az Ortodoxia, mint igazhitűség, és a Katolicitás, mint a Görögkatolikus Egyházak betagolódása az Egy Szent Apostoli Egyházba, de végül is, hitük szerint, ezek nem egymást kizáró, hanem egymást feltételező fogalmak.-(A történelmi Munkácsi egyházmegye sorsának alakulásából például világos, hogy az sohasem őrlődött egy valamilyen Ortodox Egyház és a Római Katolikus Egyház között, ilyen Ortodox Egyház egyszerűen nem létezett, hacsak szerzőnk nem az unió előtti és az unió utáni állapotok közötti legfeljebb csak az imagináció síkján elképzelhető ön- őrlődés-jellegű konfrontációra gondol. A 20. században, pontosabban 1932-ben alapított ortodox egyházmegyére itt aligha gondolhatunk mint az egyik malomkőre, mint ahogy a nyugat-ukrán görögkatolikus egyházmegyéknek se voltak igazi ortodox alternatívái, legfeljebb csak kezdeteikben - a kép legfeljebb csak a Balkán vonatkozásá31 Dr. Pirigyi István, a Nyíregyházi Görög katolikus Hittudományi Főiskola ma már nyugalmazott egyháztörténésze úgy mondogatta a szünetekben, hogy a görögkatolikusoknak semmijük sincs történelmükön kívül - utódja, dr. Janka György szíves közlése. Mindamellett például BAZILOVITS I. OSBM (1742-1821) művei az aszkézis és a liturgika területéről (Правила i установпешя монашеская, 1796, Imago vitae monasticae, 1802, Тол кован ie авнщенния Лггурпи, kézirat), hogy csak egy szerzőt említsünk a feltáratlan örökség szerteágazó köréből, még mindig nem találtak kutatóra. 32 Dr. Nagymihályi Géza, majd Puskás Bernadett révén. 33 BAÁN István, op.cit., 13 o. 40
