Teológia - Hittudományi Folyóirat 32. (1998)
1998 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Vanyó László: Kocsis Imre: A hegyi beszéd - Mihályfi Gilbert O. Praem.: Új módon vagyunk Egyház
KÖNYVSZEMLE KOCSIS IMRE A hegyi beszéd (JEL Kiadó, A Biblia világa sorozat, sorozatszerkesztő: Rózsa Huba, Budapest, 1998. 204 old.) A hegyi beszéd amolyan újszövetségi „parancskihirdetés", amely a Sinai parancs-kihirdetéshez hasonlítható. A „hegyi beszéd" azonban korántsem „egységalap" az ökumenizmus korában. Mert ha valami, akkor éppen a „hegyi beszéd" ellenkezett pl. a korai protestantizmus szellemével. Számos magyarázat született, ökumenikus kommentárok (Pl. U. Luz: Das Evangelium nach Mattäus 1-7, Evangelisch-Katholischer Kommentar zum Neuen Testament, Mt 1-7. Benziger/Neukir- chener Verlag, 1985.), amelyek - ha nincs consensus az exegéták részéről - egymás mellett sorakoztatják fel az egyes boldogságokra vonatkozó értelmezéseket. A szerző nem könnyű feladatra vállalkozott, még akkor sem, ha a témának már hatalmas irodalma van. Munkája áttekinthető, kiválóan dokumentált, figyelembe veszi az exegézis- történet eredményeit, és ehhez adja szövegmagyarázatát. Kocsis Imre komplex módszerrel dolgozik, figyelembe veszi mind a forma- mind a redakciótörténet eredményeit, ezeknek birtokában értelmezi a hegyi beszédet. Lelkipásztorok és érdeklődők egyaránt haszonnal forgathatják a külsejét tekintve is szép kötetet. Vanyó László MIHÁLYFI GILBERT О. PRAEM. Új módon vagyunk Egyház А II. Vatikáni Zsinat egyházszemlélete (Márton Áron Kiadó, Budapest, 1998. 404. old.) Mihályi Gilbert munkája a II. Vatikáni Zsinat ekkleziológiáját taglalja. Annál érdekesebb, mert a szerző életének nagy részét nem Magyarországon töltötte, tehát a Zsinat határozatainak megvalósulását nem itthon élte meg. A II. Vatikáni Zsinat ekkleziológiájára természetesen nem „hazai" volt a rálátása, nem „budapesti szemmel" tekinti át a zsinat ekkleziológiáját, ami nem jelent hátrányt. A tapasztalat alapján elmondható, hogy a szerző igen hasznos kézikönyet adott az olvasó kezébe, amely alapján világos áttekintést ad a II. Vatikáni Zsinat ekklezioló- giájáról, amelyet a szerző spiritualitássá is desztillál. Amíg a zsinati határozatokból spiritualitás lesz, azzal még valószínűleg várni kell a papság egészét véve tekintetbe. Arról már vitatkozni lehetne, hogy mennyire ismeri a magyar papság a zsinati dokumentumokat, vagy mennyire marad el más országok klérusának 79
