Teológia - Hittudományi Folyóirat 32. (1998)
1998 / 3-4. szám - Rózsa Huba: "Igaz Szolgám sokakat megigazulttá tesz, és ő hordozta bűneiket" (Iz 53,11)
A redakciótörténet szerint az íz 40-55 folyamatos feldolgozás során jött létre és az elemzésnek az célja, hogy az íz 40-55 fejezetekben megállapítsa az alapréteget és a későbbi kiegészítő rétegek egymásutániságát. Ezzel felmerül az a kérdés, hogy a JHWH Szolgájáról szóló énekek az irodalmi rétegek melyikéhez tartoznak, alapréteghez vagy a kiegészítő rétegek egyikéhez, továbbá, hogy a négy ének egyetlen réteghez tartozik, tehát egyetlen korpuszt alkotnak vagy több redakció eredményeként kerültek a jelenlegi összefüggésbe. A redakciótörténeti elemzés arra is rámutat, hogy a feldolgozás egyben értelmezés is, és folyamatában az egyes rétegek új értelmet adnak az összefüggésnek. Ezért a végső szöveg felhívja a figyelmet, hogy keressük a redaktorok szándékát, a feldolgozás egyes fokozataiban. Az Ebed JHWH dalok esetében ez azt jelenti, hogy a dalok is folyamatos értelmezésen estek át, és jelentéstartalmuk a végső szövegösszefüggésben változott a korábbi fokozatokhoz viszonyítva (pl. a dalok alapjelentése individuális, és csak folyamatos értelmezés során nyertek kollektív vonásokat). Ezzel magyarázhatók az íz 40-55 fejezetekben található feszültségek és ellentétek. A dalok redakciótörténeti megközelítésével kapcsolatban a 80-as évektől elsősorban H. J. Hermisson (1981, 1982, 1984, 1989, 1996), Ο. H. Steck (1984, 1985, 1992), R. G. Kratz (1991), J. van Oorschot (1993) és B. Janowski (1993,1997) nevét említjük15. A felsorolt szerzők a négy Ebed JHWH dalt összetartozónak tekintik és a deuteroizajási 40-55 fejezetek összefüggésében magyarázzák, de véleményük szerint a dalokat nem lehet úgy értelmezni, mintha azok már eleve az összefüggés számára készültek volna, hanem eredetileg ettől független, saját értelmük van16. Az Ebed JHWH dalok magyarázatának másik modellje a kompozíciótörténeti megközelítés, amely az íz 40-55 fejezeteket tervszerű kompozícióként magyarázza, a dalokat pedig a kompozíció integráns részének tekinti. Jelentésük is csak ennek az ösz15 A kutatók között ugyan nem említettük M. SAEBO nevét, de a Vom Individuellen zum Kollektiven. Zur Frage einiger innerbiblischer Interpretationen (1989) című értekezése jól rámutat az Ebed-JHWH dalok redakciótörténeti problémáira és megállapításai megegyeznek a felsorolt kutatókéval. 16 H. J. HERMISSON, Ο. H. STECK és B. JANOWSKI az autobiografikus értelmezés képviselői. Esetükben az autobiografikus jelzőről lásd bővebben 40. lábjegyzetnél. Eszerint a dalok Deuteroizajás sorsáról szólnak. Az első három dal szerzője maga a próféta, a negyedik ugyan később keletkezett, de a prófétáról szól. - H. J. HERMISSON (Einheit und Komplexität Deuterojesajas, 1989) megállapításait lásd a 6. lábjegyzetben. - KRATZ, R. G. (Kyros im Deuterojesaja-Buch. Redaktionsgeschichtliche Untersuchungen zu Entstehung und Theologie von Jes 40-55, FAT 1, Tübingen 1991) arra a feszültségre próbál redakciótörténeti magyarázatot adni, amely az íz 40-55 fejezetekben az egység és ösz- szetettség ellentétéből adódik. Azt az álláspontot képviseli, hogy a Deuteroizajás-könyv kialakulásának kiindulópontja egy alapirat, amely folyamatos átdolgozáson, bővítésen és továbbértelmezésen esett át. Az Ebed-JHWH dalok, amelyek eredetileg önálló gyűjtemény voltak, szintén az alapréteget kiegészítő redakció révén kerültek az íz 40-55 fejezetek összefüggésébe. R. G. KRATZ megállapításaira támaszkodva Ο. H. STECK (Gottesknechts-Texte und ihre redaktionelle Rezeption im Zweiten Jesaja, 1992 és Gottesvolk und Gottesknecht in Jes 40-66, 1992) az Ebed-JHWH dalokat egy folyamatosan növekedő prófétai könyv keretében elhelyezkedő szövegeknek tekinti, és az íz 40 köv. fejezetek redakciójának Deuteroizajástól egészen a ptolemaioszi időkig terjedő öt fokozatát állapítja meg, amelyek e fejezetek Ebed-JHWH és az Ebed Izrael tematikájának, s így az Ebed-JHWH daloknak értelmezését is meghatározzák: 1. Deuteroizajás logiái és az első három Ebed-JHWH dal (szintén a prófétától erednek) után jött létre a prófétakönyv első irodalmi megfogalmazása, az íz 40-55* alapirata és az első három Ebed-JHWH dal negyedikkelkiegészített önálló, az alapirattól független gyűjteménye röviddel azután, hogy Kürosz elfoglalta Babilont Kr. e. 539-ben; 2. Az alapirat három fokozatú redakciója (az újra felépítés, Jeruzsálem újra benépesítése és Sión gyermekei visszatérésének 50 ------
