Teológia - Hittudományi Folyóirat 32. (1998)

1998 / 3-4. szám - Dolhai Lajos: A Szentlélek és a liturgia

sága által kidolgozott Limai-dokumentum80 konszenzusa létrejött. Eszerint az Eucha- risztia lényegének megértése elképzelhetetlen az anamnézis, az epiklézis (nn. 14-18) és a methexis fogalma nélkül. Az Eucharisztia a megfeszített és feltámadott Krisztusra való emlékezés (anamnézis), azaz Krisztus egyszer s mindenkorra végbevitt s az egész emberiségért felajánlott áldozatának élő és hatékony jele. Mindez a teremtő Lélek se­gítségül hívása és közreműködése által történik (epiklézis), azért hogy mindnyájan be­kapcsolódhassunk Krisztus megváltó áldozatába.81 A limai dokumentum által aján­lott liturgia az Eucharisztia megünneplésének lényeges mozzanatai között felsorolja az epiklézist is (27. p.) A Szentlélek liturgikus jelképei A Szentlélek létére és működésére a bibliában különféle jelképek emlékeztetnek. A víz, az olaj, a tűz, a felhő és fény, a pecsét, a kéz, az ujj és a galamb a Szentleiket jel­képezik (KEK 694-701). A Szentlélek létére a keresztény ikonográfia alapján leginkább a galamb emlékeztet, a többi jelkép pedig a Szentlélekjelenlétére és működésére emlé­kezteti a liturgiában résztvevőket. Ezek közül kiemelkedik mindenekelőtt a víz, főként a keresztvíz, hiszen a „víz és a Szentlélek által" lettünk mindnyájan Isten gyermekeivé. „Mindnyájunkat egy Lélek itatott át" a keresztségben (1 Kor 12,13). Már a keresztségről írt első monográfia82 is kiemeli, hogy a keresztvizet a Szentlélek szenteli meg. Nagy Szent Baszileosz megfo­galmazása szerint: „ha valami kegyelem van a vízben, az nem a víz természetének kö­szönhető, hanem a Szentlélekjelenlétének eredménye". Jeruzsálemi Szent Kürillosz ke- resztségi katekézisében pedig így fogalmaz: „És a víz valóban letisztítja a testet, a Lé­lek pedig megpecsételi a lelket, hogy miután a Lélekkel meghintődött a szív, és a tisz­ta vízzel lemosódott a test Istenhez járulhassunk. Aki tehát le fog szállni a vízbe, az ne a puszta vizet vegye észre, hanem vegye a Szentlélek erejében az üdvösséget! Egyik vagy másik nélkül sem lehetséges tökéletessé válnod".83 Az Egyház jelenlegi kereszt­vizet megszentelő imádsága önmagában is utal a víz pneumatológiai vonatkozá­saira.84 Az imádság összefoglalja a keresztség előképeit (teremtés, vízözön, Vörös-ten­ger, Jordán vize), hogy még jobban megértsük a keresztség Szentlélek által megvaló­suló kegyelmi hatásait. A pap azért imádkozik, hogy a „Szentlélek adja meg a víznek" a megváltó Krisztus kegyelmét. A Lélekhívásnak legegyértelműbb jele és eszköze a kézrátétel, hiszen az aposto­lok is kézrátétellel adják át a Szentjeiket (ApCsel 8,17-19; 19,6). Az Egyházban már az apostoli időkben a lelki hatalom átadásának eszköze lett (ApCsel 13,3; 1 Tini 4,14; 2 Tim 1,6). Jelenleg minden szentségben megtaláljuk ezért a kézföltételt a Szentlélek 80 Theologiai Szemle 1982/6, 321-337. 81 Vö. BÉKÉS G, La presenza eucaristica, in Baptéme, Eucharistie, Ministére (Stud. Anselmiana 74), 137- 140. 82 Vö. Tertullianus, De baptismo, VII, VIII, IX. fej; magyar ford.: Tertulliánus művei, In Ókeresztény írók 12. köt. (szerk.: Vanyó L.), Budapest, 1986, 169-187. 88 Prokatekézis, a keresztségről, III,4. 84 Ordo Baptismi parvulorum, Budapest, 1973, 39-66.------- 27 =

Next

/
Oldalképek
Tartalom