Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)
1997 / 1-2. szám - Kiss Imre: Lehet-e a Szentháromság modell a társadalom számára?
Máriáról mondták, hogy ״Istenről szóló magyarázat... az a teremtmény, aki légin- kább hasonlít Istenre, és aki leginkább bemutatja őt nekünk.4 5 6 Másrészt, amint egy jelentős ökumenikus dokumentum kijelenti: közös elem a különböző keresztény hagyományokban - Máriával kapcsolatban - az ő utánzása.י Ebben a perspektívában - amit próbálunk bemutatni - ma fölismerhető, hogy Má- ria és a Szentháromság között egyedüli mélységű kapcsolat van. A jelenkori Mariológia új és termékeny irányzatáról van szó.׳׳ Mária szeretetforrás volt, aki Isten akaratának tö- kéletes befogadásával (amely meghallgat, elfogad, beleegyezik) lehetővé tette az Ige megtestesülését. Ez ״Fiának első tanítványává tette7 és ״a Szentlélek leszállásának részesévé”.8 Máriának az Ige iránti nyitottsága kialakította életében a szentháromságos dinami־ kát, azt hogy a Szentháromság által alkotott ikonként (képként) ajánlja föl magát, mint az Isten végtelen, önközlő szeretetére való nyitottság modellje. Mária úgy ajánlja föl magát, mint annak a női géniusznak az ősmintája, amelyet a személyes szeretet, konkrétság, elfő- gadás, válaszadás, a szeretet csendje, életközelség... alkot. Az összes ״szentháromságos erény”, mert ezek teszik lehetővé a szentháromságos kapcsolatokat. Olyan női dimenziók, amelyek szükségesek mind a nőknek, mind a férfiaknak. Szentháromság: milyen értelemben ״társadalmi program”? ״A Szentháromság a mi társadalmi programunk”. Ez a mondat (mely megtalálható a múlt század ortodox, anglikán és luteránus egyházainak teológusainál, sőt eredete való- színű a XIV századi nagy orosz szerzetesig, szent Szergejig nyúlik vissza9), az egyik legtöb- bet idézett mondat azoknál a szerzőknél, akik az emberi társadalmiság és a Szenthárom- ság kapcsolatáról beszélnek. Egy ilyen kifejezéssel kapcsolatban két dolgot kell világosan látni. Az első, hogy az egy-háromságos Szeretet, amely ״programként” kínálkozik számunkra, természetesen nem előregyártott recepteket jelent, hanem vonatkozási rendszert, az értékek, ideák ská- Iáját, életstílust és életminőséget, utópiát (pozitív értelemben, vagyis amivé lenni kell, a cél, ami felé törekszünk). Ezek oly teljességgel emberi értékek - amelyekből összetevődik a háromságos szeretet -, hogy ezekben és ezek gyakorlati következményeiben osztozhatnak más hitű és meggyőződésű emberek is. A második, hogy nem eshetünk egyfajta integrizmusba, azaz nem lehetünk olyan na- ivak, hogy törekszünk megtestesíteni az evangéliumot, s közben eltekintünk annak lefordí- tásától és a történelmi közvetítésektől. Nem elég, hogy személyes szinten vagy mikro-kez- deményezésekben éljük az evangéliumot. Arra van szükség, hogy az átmenjen a társada- lomba, le kell fordítani a társadalmi struktúrák és te ivek szintjén. Máskülönben azt koc1 M. CERINI: ,4 Szeretet ■Isten Chiam Lubich tapasztalatában és gondolataiban. Új Város Kiadó, 100. 5 Ökumenikus Nyilatkozat a Mária-tiszteletről (Saragozza 1979. október 9.) 2. pont, in: II Regno / Documenti, 19 (1979) 473. Egy olyan dokumentumról van szó. amit aláírtak a katolikus, ortodox, anglikán, luteránus, re- formátus cs ״evangelicals” egyházak teológusai. 6 Vö. B. FORTE, Maria la donna icona del Mistero, Ed. Pauline, Cinisello Balsamo (Milánó) 1989. 7 Amint ezt VI. Pál a Marialis Cultus-ban és II. János Pál a Redemptoris Mater-ben kiemelik. * C. LUBICH. cit. in: L. M. SALIERNO, Maria negli scrilti di Chiarn Lubich, Ed. Cittá Nuova, Roma 1993, 71. י Vö. G. M. ZANGHI, Dió ehe é Amore. Trinitá e vita in Cristo, Cittá Nuova Ed., Roma 1992, 142. 27
