Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)
1997 / 1-2. szám - Erdő Péter: Plébánia, egyházközség, közösség
Mivel azonban ez a két funkció egy testületen belül helyezkedik el, maga a Szabály- zat két bizottságot állít fel a képviselőtestületekben. Egyrészt a lelkipásztori bizottságot, másrészt a gazdasági bizottságot, hogy az egyetemes jog szerinti két testület funkciója elkülönüljön39. A lelkipásztori tanácsnak (bizottságnak) vagy pasztorális tanácsnak plébániai szinten valóban tanácsadói szerepe van. Tehát a plébános felé tanácsot ad lelkipásztori kérdések- ben, ami nem jelenti azt, hogy a tanácsok végrehajtásában - ha a plébános ezeket megfő- gadja - nem kell kivennie a részét. Sőt, Szabályzatunk világosan kimondja, hogy a képvise- lőtestület tagjainak a működtetésben is, a tevékenységben is ki kell venniük a részüket, mégpedig főként úgy, hogy a lelkipásztori bizottságon belüli munkacsoportokban szerepel- nek. A Szabályzat fel is sorol néhányat e csoportok közül40 (liturgikus, hitoktatási, család- gondozási, karitatív, sajtó- és ökumenikus munkacsoport), azonban ez a felsorolás nem ki- merítő. Tehát ezeken kívül más munkacsoportok is alakíthatók, sőt az is lehetséges, hogy egyes egyházmegyékben elő is írjanak ezektől különböző további plébániai munkacsopor- tokát. Egyes újabb egyházmegyei zsinataink kilátásba helyezik vagy akár el is rendelik - a nyomukban kiadott főpásztori rendelkezésben -, hogy a különböző szakpasztorációs tévé- kenységet egyházmegyei szinten referensek, esetleg szakvikáriusok koordinálják. Rendkí- vül alkalmasnak látszik, hogy ezek a szakreferensek - természetesen a plébánossal is egyez- tetve - kapcsolatot tartsanak a plébániai képviselőtestületek munkacsoportjaival41. A gazdasági bizottság funkciója ettől egy kissé eltér. A gazdasági bizottság ugyanis nem mindig egyszerűen a plébánosnak ad tanácsot, hanem olykor magának a püspöknek. Tehát amikor -úgymond - a gazdasági bizottság nem fogadja el a plébános által javasolt költségvetési tervezetet, az nem azt jelenti, hogy rendelkezik a plébános fölött és előírja neki, hogy hogyan készítse el a költségvetést, hanem azt, hogy feladatkörének keretei kö- zött a püspöknek azt tanácsolja, hogy ne azt fogadja meg, amit a plébános javasol, hanem más költségvetést hagyjon jóvá. Vagyis nem a plébános fölötti rendelkezési jogot gyakorol, hanem a püspököt segítő tanácsadói szerepben jár el42. Működnek ezen a gazdasági bizottságon belül olyan funkciók, amelyek ellenőrző jel- legűek. Ilyen pl. a pénztár állagának ellenőrzése43, vagy az egyházközség összes szerződé- ses viszonylatának ellenőrzése, melyet a bizottság egyik tisztségviselője, a gazdasági fel- ügyelő útján végez44 45 46. Hasonlóan ellenőrző jellegű tevékenység a pénztárkönyvbe beírt té- telek hivatalos igazolásai meglétének felülvizsgálása. Ezt a feladatot a bizottság két továb- bi tisztségviselője (a két számvizsgáló) látja el43. Ahol pedig eltérő külön egyházmegyei rendelkezés híján a templomatya (gazdasági gondnok) magának a képviselőtestület gazda- sági bizottságának tisztségviselője, ott eszerint az ő tevékenysége útján a bizottság ellenőr- zi évente a leltárállományt is44’. 39 A Magyarországi Egyházközségi Képviselőtestületek Szabályzata 4.11. 40 A Magyarországi Egy’házközségi Képviselőtestületek Szabályzata 5.6. 41 Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Zsinati Könyve, Budapest (1994), 137,66. § (״A plébániák az adott terű- let szakpasztorációs feladatainak összehangolására működjenek együtt az egyes témák regionális felelősein keresztül a szakterület vikáriusával...”). 42 Vö. A Magyarországi Egy házközségi Képviselőtestületek Szabályzata 5.7. 43 A Magyarországi Egyházközségi Képviselőtestületek Szabályzata 5.7.f). 44 A Magyarországi Egyházközségi Képviselőtestületek Szabályzata 5.14. 45 A Magyarországi Egy házközségi Képviselőtestületek Szabályzata 5.15. 46A Magyarországi Egyházközségi Képviselőtestületek Szabályzata 5.13 (,A gazdasági gondnok /templomatya/ a gazdasági bizottság első számú felelőse. Évente köteles a leltárállományt ellenőrizni”). 20
