Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)
1997 / 1-2. szám - Erdő Péter: Plébánia, egyházközség, közösség
bánia magának a hierarchikus struktúrának a része. így a plébánia tulajdonában lévő javak egyházi javaknak minősülnek, melyeket a plébános az Egyház nevében kezel (1257. k. 1. §; 1279. k. 1. §). A Codex leszögezi, hogy vannak olyan testületek a plébánián, amelyeket meg lehet, vagy meg kell alakítani, s amelyek a plébános munkáját segítik. Tehát az Egyházi Törvénykönyv a plébániai közösség vezetésének és struktúrájának alapjait is tartalmazza, s felsorolja a plébános feladatait is (528535־. k.). Az egyházközségről természetesen az új Codex sem beszél. Az korábban is csupán helyi sajátosság volt, nem pedig az egyetemes egyházjog intézménye. 5. A PLÉBÁNIA JELENLEGI JOGI HELYZETE MAGYARORSZÁGON a. A plébániától különböző egyházközségek megszűnése A mai jogi helyzet világos képének megrajzolásához előre kell bocsátanunk, hogy amikor 1984-ben, tehát egy évvel az Egyházi Törvénykönyv kiadása után a Püspöki Kar ki- adta a Magyarországi Katolikus Egyházközségek Általános Szervezeti Szabályzatát30 - mégpedig meghatározott időre, öt évre31, melynek lejárta után még egy rövidebb meg- hosszabbításra is sor került32 -, akkor a szöveg szerkesztői nagymértékben belefoglalták az előszóba mindazt, amit a Zsinat és az Egyházi Törvénykönyv - nem az egyházközségről, hanem - a plébániáról mond. Utána a szöveg ezt mintha azonosítaná az egyházközséggel, ugyanakkor azonban olyan megjegyzéseket is tesz, melyek szerint az egyházközségnek az a hívő a tagja, aki valamilyen módon bejelentkezéssel, egyházi hozzájárulás fizetésével kife- jezi, hogy az egyházközséghez kíván tartozni. Tehát úgy tűnik, mintha szakítana a koncep- ció a Serédi prímás által lefektetett szükségképpeni tagsággal, mintha megint egyesületnek tekintené az egyházközséget, ugyanakkor a plébánia teológiai képét próbálja azonosítani az egyházközséggel. Valószínűleg a szerkesztők nem reflektáltak arra, hogy mi a Zsinat ta- nításában az újdonság ezen a téren, és ezért nem tudták eldönteni, hogy a régi magyaror- szági koncepciót megőrzik-e vagy elhagyják. Ez a reflektálatlanság volt a jellemző erre az átmeneti időszakra. Ezért volt szükséges annak idején a Magyar Kurírban egy szöveget közzétenni, amely megmagyarázta ezt a belső ellentétet, mondván, hogy az egyházközség megmaradt a plébániától különböző jogi személynek33. Ugyanakkor ez a jogi személy pon- tosan azokból a hívőkből állt, akik a plébánia (vagy a megfelelő filiális plébániarész) kö- zösségét alkották34. Tehát az 1984-es Szabályzat minden belső feszültsége ellenére sem vál- toztatta meg az egyházközségnek a II. világháború előtt definiált fogalmát. 30 Magyarországi Katolikus Egyházközségek Általános Szervezeti Szabályzata, Budapest 1984. 31 Magyarországi Katolikus Egy házközségek Általános Szervezeti Szabályzata 46. §. 32 Vd. pl. Az Esztergomi Érseki Főhatóság Körlevele, 1990. 31. 33 ERDŐ P. - SZEMÉLYI J. (interjú). A plébánia és az egyházközség, in Magyar Kurír 75 (1985) 225; ERDŐ P., Grenzen inul Möglichkeiten der Beteiligung der Verbände an den hierarchischen Aufgaben. Beispiel: Die ungarischen Kirchengenieinden, in Das konsoziative Element in der Kirche. Akten des VI. Internationalen Kongresses für kanonisches Recht, ed. AYMANS. W. - GERINGER. K. T. - SCHMITZ. H., St. Ottilien 1989. 337-343, főként 341-342. 34 Erre utal - minden ugyanebben a szövegben fellelhető ellenkező és bizonytalan megfogalmazás ellenére - Magyarországi Katolikus Egyházközségek Általános Szervezeti Szabályzata 6. §. így az 1984-es Szabályzat fenn- tartotta a plébánia és az egyházközség mint jogi személy különbözőségét, ugyanakkor azonosította az egyház- község tagjait a plébánia híveinek összességével. 17
