Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)
1997 / 3-4. szám - Vanyó László: Az apostoli hitvallás (symbolum apostolicum) "a szentek közössége"-cikkelyének értelmezése az egyházatyáknál
A sorokból kétségtelenül kitűnik, hogy nem csak a ״kezdettől fogva levő”, azaz a te- remtéstől kezdve fennálló egyházról beszél a 2. századi szerző14, hanem mennyei egyház- ról, miközben a kettőt egységben látja, mint Hermasz is. Talán azért hangsúlyozta a meny- nyei Egyházat, mert a kortárs gnosztikusok meglehetősen lealacsonyították az Egyház sze- repét. A 2. Kelemen-levél olyan nézettel vitatkozik, amely élesen szembeállította a meny- nyei, szellemi, és a földi, psychikus, ״testi” Egyházat. A gnosztikus csak olyan Egyházat is- mert, amelyben a ״pszichikus” tagok átalakulnak angyalokká, ״pneumatikusokká”. Na- gyón valószínű, hogy a Valentinosz iskolájához tartozó Hérakleón az, aki a háttérben meg- húzódik, akiről tudjuk, hogy a tn׳eugaT1Kp eKtcXpcLa fogalmával élt.15 A korai írásban nem feltételezendő még tudatos szembenállás, inkább bizonyos eszmék spontán korrigálásáról. A 3. században szükségessé vált a már meglevő keresztény tradíció alapján a mennyei Egy- ház fogalmának átgondolása. Kelemen és Órigenész felfogásánál J. P. Kirsch figyelembe vette az antignosztikus szándékot, de angelológiájukat az újplatonizmussal rokonította.16 A szerző ismerteti Órigenész elgondolását, aki szerint vannak angyalok, akikre a kozmosz rendjének felügye- lete lett bízva, másokra a népeké, ismét másokra az egyes egyházaké, egyéneké. Órigenész ismeri az angyalok liturgiában betöltött szerepét, jelenlétüket a keresztény közösség eukarisztikus liturgiájában.17 Hasonlóság esetleg felfedezhető az alexandriaiak concepció- ja és az újplatonikus szellemmetafizika között, de a függés már kronológiai okokból sem bizonyítható. Az viszont lépten-nyomon észrevehető, hogy az alexandriaiak által kiépített angelológia szembenáll a gnosztikusok aión-tanával. Ezt a gnosztikus elgondolást tudató- san tanulmányozta Alexandriai Kelemen, és ránk is hagyta az Excerpta ex Theodoto-ban.18 A valentinianusok szerint Jézus, az Egyház és a Bölcsesség a testek teljes keveréke (di holón kraszisz), amit lehetségesnek tartanak a valentinianusok” (17,1). Az Excerpta 18,1- ben Kelemen a gnosztikus szerző gondolataihoz fűzött kritikus megjegyzéseiben mondja, hogy a Megváltó nemcsak az angyaloknak, hanem Ábrahámnak és az igazaknak is megjc- lent, és ez már testi megjelenése korszakának eseménye volt.19 Az is Kelemen gondolata, 14 A levelet 96-98-ra datálja, és esetleg Szótér pápa Korintusiakhoz írt levelének tartja K. P. DORN FRIED, The Setting of Second Clement in Early Christianity, Leiden, 1974,17. és 1. old. Ennek ellene mond K. WENGST, Schriften des Urchristentums, München, Kösel Verlag, 1984,211. old., mely szerint keletkézé- si ideje 120-160 körűire tehető, keletkezési helye lehet Szíria és Alexandria is. 15 Vö. K. P. DONRFRIED, The Setting of Second Clement in Early Christianity, Leiden, 1974, 162. old. kk. Alexandriai Kelemen Hérakleónról: Strom. IV,III,71,1: itt a Mt 10,32 (״aki megvall engem az emberek előtt, azt én is megvallom mennyei Atyám előtt”) gnosztikus exegézisét adja elő, mert Hérakleón a helyet így olvasta: ״aki vallomást tesz bennem az emberek előtt, ...aki megtagad engem...”. Eszerint aki ״ben- nem”, azaz Krisztusban van, az nem is tagadhatja meg, míg aki nincs benne, annak Krisztus külső ״objek- tűm”. Az Eclogae propheticae 25,1-2-ben is idézi a gnosztikust, ahol János-evangélium-magyarázalát ki- vonatolja. A valentinianusok szüzügiái: Mélység-Belátás / Értelem-Igazság / Logosz-Élet / Ember-Egyház, és ezt az ogdoaszt (nyolcast) kiegészítették még a Krisztus-Szent Lélek-párossal. 16 Die Lehre von der Gemeneinschaft der Heiligen im christlichen Altertum, Mainz, 19(10, 115,U6.0ld. 17 Origenes, Horn in Lev. 9,8: ״Angeli enim Dei ascendunt et descendunt ad Filium hominis, perquirunt et curiose agunt quid in utroque nostrum inveniunt, quod offerant Deo. Vident et perscrutantur uniuscui- usque nostrum mentem, si habent aliuid tale, si tam sanctum aliquid cogitet, quod Deo mereatur offeri. Intuentur, et considerant si quis nostrum ex his quae dicuntur in ecclesia corde conpungitur, et animum convertit ad poenitentiam...”. Az őrangyalról: Horn in Num 20,3; Horn in Ps. 37,1. 18 A művet F. Sagnard kiadásában idézzük: SC, 23, Extraits de Théodole, 1970. A gnosztikus töredékek közül a 17,1, a 21,3, a 24,1, a 26,1, a 40, a 41,2, a 42,3, az 58,1 fontos számunkra. Ezen számok alapján idéz- zük őket. 64