Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)
1997 / 3-4. szám - Tóth Balázs Damján: Egy misztikus irányzat törekvései: a messzaliánusok
Harmadik tétel A messzaliánusok (euchiták) az imádság kizárólagosságát tanítják, szerintük ugyan- is ez az egyetlen lehetőségünk arra, hogy Istenhez forduljunk. Mivel minden, ami az érzé- kekre, a szenvedélyekre nem hat, az hatástalan, ezért vetették el a szentségeket, a külön- féle vallási gyakorlatokat, az aszkézis hagyományos formáit, a böjtöt. Az ima is lehet azon- ban ilyen. A messzaliánusok esak a szüntelen imát tekintették hatékony eszköznek, amely az érzékelésen is alapult. Ezt a messzaliánus tételt burkoltan vagy nyíltan kritizálták. Makarios XIX. homiliájában így ír: ״Aki Krisztus lakhelye szeretne lenni, és el szeretne telni Szentlélekkel..., an- nak erőt kell vennie magán mindenféle jócselekedeteket gyakorolva tekintettel a benne jelenlevő bűnre. Például erőt kell vennie magán azon, hogy minden emberelőit megalázkodjon..., erőt kell vennie magán, hogy gyakorolja a szelídséget, amikor nem szelíd; erőt kell vennie magán, hogy irgalmas leg}׳en, és hogy együtt érző szíve legyen; erőt kell vennie magán, hogy áhítatos legyen, amikor nincs lelki áhítata. És így Isten látván az erőt, amit ő magán vesz, hogy kényszerítse ma- gát, amikor a szíve attól retteg hogy nem, akkor adja meg neki Isten az igazi lelki áhítatot. ” A messzaliánus miszticizmus egyetlenegy kegyelmet ismer, azt, ami tudatos és kariz- matikus.23 Remete Márk ezt rombolja le a De baptismo-ban24: ״Más a dolgok ismerete, más az igazság legfelsőbb tudása. Amennyire a nap különbözik a holdtól, a második anynyival in- kább hasznosabb az elsőnél. A dolgok ismerete megszerezhető a parancsok gyakorlásának ará- nyában, de az igazság tudása a Krisztusban való reménység mértéke szerint. Ha tehát üdvözöl- ni akarsz, és elérni az igazság tudásához, akkor törekedj mindig az érzékelhető dolgok felülmú- lására, hogy egyesülj az Istennel az egyedüli reménység által. Ily módon megtörténik veled az, hogy találkozni fogsz a fejedelemségekkel és Itatalmasságokkal, akik sugallataik által háborút fognak viselni ellened, de nem bűnös elhagyatottságban, te pedig lefogod győzni őket az imád- ság ereje által, és meg fogsz maradni teljes bizalommal abban a kegyelemben, mely téged meg- ment az eljövendő haragtól. ” Azaz: ne irányítson olyan alantas misztika, amely csak az ismereti és az öntudati je- lenségeknek tulajdonít fontosságot, mivel azok nem lépik túl a tapasztalati rendet. Sokkal magasabbra kell felemelkedni: a hit és a reménység rendjéig, mert esak ott van lehetőség az igazi egyesülésre Istennel. Nem az érzékek izgatására kell törekedni, sem az érzelmi él- mények keresésére, mert azok nem adják meg a kegyelmi jelenlétbe vetett bizalmat. Milyen lehetett a messzaliánusok imája, ha Remete Márk állítása szerint ״a megiga- zulást a cselekedetektől várták”? A beszámolók szerint ugrabugrálva imádkoztak, nőkkel táncolva, hangosan, feltűnést keltve végezték imáikat.25 Imádságuk ״eszköz” volt, amelyet olyan pszichológiai állapot előidézésére használtak fel, amely alkalmassá tette őket - fel- fogásuk szerint - a Szentlélek befogadására, mintegy helyet készített neki. A ״kegyelem” csak a bűn kiűzése után jön el, de akkor sem ingyenes isteni adományként, hanem az em- béri erőfeszítések gyümölcseként. A messzalianizmus voluntarista eretnekség, azt hitte magáról, hogy képes Isten se- gítsége nélkül is megállni, sőt Őt meg is tudja szerezni magának. 23 A ״tudatos” és ״karizmatikus” nem lehet egy egyéni tudat jellegzetessége, mert a ״karizmatikus” mindig az Egyház ״apostosteriori” ítélete valamely tagjáról. A karimának egyáltalán nem lényege, ha ugyan nem mond ellent neki az, hogy birtokosa tudatában van, és ezt kihasználja. (A szerk. megjegyzése.) 24 De bapt. cap. 135. 25 Kyrosi Theodoretos, Haereticarum fabularum compendium, IV,11.; Damaszkuszi Szent János, De haere- sibus 86. 57 =
