Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)
1997 / 3-4. szám - Tóth Balázs Damján: Egy misztikus irányzat törekvései: a messzaliánusok
nagy Egyház tanítását több szempontból elvetve, szektára jellemző karaktere van. Ezen utóbbit többek között azért sem lehet olyan határozottan kijelenteni, mert a messzaliá- nusok mindig is az Egyház keretén belül maradtak, s nem is volt szándékukban, hogy el- szakadjanak tőle.5 A messzaliánus mozgalomnak rendkívül széleskörű utóhatása volt. Ezt az állításun- kát azzal is lehet bizonyítani, hogy már a mozgalom megszületésének az idejében is igen ״nagy port kavart” fel, azaz pár évtized alatt a keleti tartományok püspökeinek több zsina- tot kellett összehívniuk, hogy védekezzenek a ״messzaliánus métellyel” szemben. Eleinte elegendő volt a tartományi zsinat, és néhány szóbeli dorgálás, később a híres sídéi zsinat összehívására került sor, ahol a messzaliánus tanokból készítettek egy listát, s az alapján jártak el. Egyházi téren a végső szót az Ephesosi Egyetemes Zsinaton (431) mondták ki. Ezt megelőzte a birodalmi törvény, amely a messzaliánusokat kiutasította a birodalom ősz- szes provinciájából. A mozgalom fogadtatásának ez volt az egyik oldala; a másik pedig: Nyssai Szent Gergely, a legnagyobb kappadokiai teológus nem ellenfelet, s nem elvete- mült, züllött embereket lát a mozgalom sorai mögött, hanem nagy lehetőséget mind a szer- zetesi életet illetően, mind a nagy Egyház lelkiségének felfrissítése számára.6 Mondhatjuk azt is, hogy a 4. század spirituális szerzői a messzalianizmus hatása alatt álltak, de talán ajánlatosabb úgy fogalmazni, hogy sokan nem akarták egyszerűen elutasí- tani őket, hanem elgondolásaikat korrigálva integrálni szerették volna az Egyház tradíció- jába. Photiké-i Diadochos, aki a kutatások jelenlegi állása szerint a mozgalom legnagyobb teológusának, nevelőjének és misztikusának, Makarios-Symeonnak a hatása alatt állhatott - egyesek szerint tanítványa volt -, a mozgalom imatapasztalatából merítve járult hozzá a Jézus-ima lelkiségének kialakításához. Ez a kettősség az egyháztörténelem további évszá- zadaiban is megfigyelhető. A későbbi korokban szívesen rokonítottak vele bizonyos irány- zatokat, vagy pedig megvetően a ״messzaliánus” bélyeget nyomták rájuk, főleg a 11-12. századi misztikus-perek folyamán, és a 14. századi hésychasta-vita idején is. Másrészt vi- szont a pneumatikus misztikusok számára mindig is kinesesbarlang maradt Mezopotámiai Symeon Ötven Lelki Homiliája. 2. AZ IMA-ÉLMÉNY ״Korunk számos keresztény emberében él a hiteles és elmélyült imádkozás megta- nulásának vágya, a sok nehézség ellenére is, amelyeket a modern kultúra állít a csend, az elmélyedés és az elmélkedés felismert szükségletének az útjába. Az az érdeklődés, amely az elmúlt években az egyes keleti vallások és azok sajátos imádkozási formáihoz kapcsoló- dó elmélkedési módok iránt a keresztények között is felébredt, nem csekély jele a lelki el- mélyedés és az isteni misztériummal való mély kapcsolat igényének. Szemben ezzel a je5 Ez volt a legnagyobb nehézség. (A szerk. megjegyzése.) 6 A szerkesztő megjegyzése: Nyssai Szent Gergely két szempontból kényszerült lojalitásra. Egyrészt a Kons- tantinápolyi 2. Egyetemes Zsinaton a jelenlevő ״mezopotámiai” püspökök és szerzetesek éppen kifejlett pneumatológiájuk miatt a Szentlélek istensége dogmája mellé álltak; másrészt, Baszileiosz halála után a messzaliánus beütésű mezopotámiai szerzetesek a perzsa üldözés miatt bebocsátást kértek Kis-Ázsia baszilianus kolostoraiba. Nyssai Gergelyre mint bátyja szellemi örökösére tekintettek reménykedve. = 51 =
