Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)

1997 / 1-2. szám - Erdő Péter: Plébánia, egyházközség, közösség

került püspökkari jóváhagyásra és 1939. január 1-jén lépett hatályba. Ez a szabályzat égé- szén az 1984-es szabályzatig jórészt érvényben volt és közkézen forgott. Az adóztatási sza- bályzattal egybekötve egyszerre jelent meg hiteles formában, magyarul8 és németül9 10 * a ma- gyarországi német nyelvű egyházközségekre is gondolva.

Ennek a szabályzatnak más volt a koncepciója, mint a korábbi egyházközségi statútumoké. Itt ugyanis elvként leszögezték, hogy az egyházközség tagsága nem önkéntes, hanem automatikus, tehát nem egyesületről van szó (3. § /1/: ״minden katolikus, tekintet nélkül korára és nemére, annak az egyházközségnek tagja, amely egyházközség területén ingatlana vagy hat hét óta állandó lakása van”). Móra Mihály ezt mai nyelvhasználati szó- kásáinktól kissé távolinak hangzó szóval jelölte meg: ״kényszertagságról” beszélt1״. Helye- sen értelmezve kijelentését el kell ismernünk, hogy ezekben a háború előtti egyházközsé- gekben a tagság automatikus volt. A plébánia összes hívei automatikusan, szükségképpen tagjai voltak az egyházközségnek is. Azonban az egyházközség a plébániától különböző jo- gi személy volt11. Ez pedig azért látszott szükségesnek, mert a plébánia az egyetemes egy- házjogban nem jelentette egyértelműen a hívők közösségét. Ennek a közösségnek a számá- ra kívánt a Püspöki Kar külön jogi személyt létesíteni. Ugyanakkor az egyházközség mint önálló jogi személy nem egyesület volt, hanem a püspökök által hazai sajátosságként létre- hozott hivatalos egyházi szervezeti egység. Az 1936-os pécsi egyházmegyei zsinat meghatá- rozást is adott róla, mely világosan kifejezi ezt a jellegét: eszerint az egyházközség egy plé- bánia híveinek szervezett összessége, akik a helyi plébános (lelkész) vezetése alatt az elő- írt szabályzat szerint választott képviselőtestület útján bizonyos helyi egyházi ügyek intézé- sében részt vesznek, önálló joghatósággal azonban nem bírnak s minden választás vagy ha- tározat csak az egyházi hatóság jóváhagyása után lesz jogérvényes12 13. Tehát Lépőid Antal- lal elmondhatjuk ezekről a háború előtti egyházközségekről, hogy a püspök által létesített és az ő fennhatósága alatt működő szervek voltak, amelyek útján a püspök a hívek támo- gatását meghatározott egyházi ügyekben igénybe vehette *\

Magyarországon az Egyháznak - mint tudjuk - ebben az időben, tehát a két háború között, közjogi státusza volt, mégpedig olyan jelleggel, amely feljogosította - közadók módjára14 - adó kivetésére is. így hazánkban az egyházközségeknek az egyházi adó kiveté- sében és behajtásában a két háború között jelentős szerepük volt. Ezt a tevékenységet a Püspöki Kar által jóváhagyott egységes szabályzatuk alapján végezték. Ezzel függött össze, hogy az egyházi adót mint az egyházközség bevételét kezelni is kellett. Az egyházközségi képviselőtestületnek éppen ezért az egyházközségi vagyon kezelésében is voltak bizonyos jogosítványai (eszerint a szabályzat szerint).

s A magyarországi katolikus egyházközségek igazgatási és adóztatási szabályzata, Budapest é.n.

9 Statuten zur Verwaltung und Besteuerung der katholischen Pfangemcinden Ungarns, Budapest c.n.

10 MÓRA 206.44-45, 143-145.

1* Ezt az 1940. október 16-i püspökkari értekezlet külön leszögezte; vö. A magyarországi katolikus egyházközsé- gek igazgatási és adóztatási szabály zata 5 (“A plébánia és az egyházközség nem egy jogi személy”).

12 Statuta synodalia. Pécs egyházmegyei zsinati határozatok megállapította az 1936. évi egyházmegyei zsinat, Pécs 1936. 93, 346. §; idézi: MÓRA 145.

13 LEPOLD A., A katolikus egyházközségek, in Magyar Szemle (1927) 131; 235.

14 Az 1934. január 1-jén életbe lépett országos szabályzat szerint az egyéni egyházi adó kivetése ellen az Egy- házmegyei Hatósághoz lehetett fellebbezni, ennek határozata ellen pedig a vallás-és közoktatásügyi minisz- terhez lehetett felülvizsgálati kérelmet intézni (A magyarországi katolikus egyházközségek igazgatási és adózta- tási szabályzata 91.7. §); arra vonatkozólag pedig, hogy az egyházi adókövetelés jogilag érvényes-e. a közigaz- gatási bizottság adóügyi bizottsága dönthetett. Ennek határozata ellen a Magyar Királyi Közigazgatási Bíró- Sághoz lehetett panaszt tenni; MÓRA 218.

11