Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)
1997 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A halál és az ember halál utáni sorsa az Ószövetség proto- és deuterokanonikus könyveiben
csak akkor találkozik a halállal, amikor az élet biológiailag végetér, hanem mindazon esc- tekben jelen van a halál, amelyekben az élet veszélyeztetett. A halált, de az életet is, dina- mikus ״erőtereknek” tekinti, amelyek egymásra hatnak, sőt egymásban működhetnek. A halál hatalma, amelyet a bibliai hagyomány párhuzamosan említ az alvilág hatalmával (íz 28,15.18; 38,18; Zsolt 49,15 stb.), behatolhat az emberi élet terébe és képes azt magához ragadni (Zsolt 89,49). Ez történik kiemelten akkor, ha az embert ellenségek szorongatják vagy súlyos betegség támadja meg. A súlyos beteg és az üldözött úgy éli meg helyzetét, hogy a halál betört életébe, és az alvilágban érzi már magát (íz 38,10; Zsolt 18,5-6; 88,4-6). A beteg pedig úgy fogja fel gyógyulását mint a halálból, az alvilágból vagy a sírból való sza- badulást, amelyből JHWH mentette ki (Zsolt 30,4;33,19; 56,14, 71,20; 86,13; 116,8. stb.). Ismét ״él”, és láthatja JHWH-t az élők földjén (Zsolt 27,13; 116,9: 142,6; íz 38,11.16). Az ember azáltal lett élőlény, hogy Istentől megkapta az ״élet leheletét” vagy egysze- rűen az életet, s ha ezt Isten visszaveszi, akkor az ember meghal, s azzá lesz, amiből lett, vagyis por, élettelen anyag (Tér 3,19; Jób 34,14 köv.; Préd 12,7). A bibliai szövegek nem ad- nak egészen egyértelmű képet arról, hogy a halállal mi távozik az ember valóságából az al- világba, de annyi bizonyos, hogy az alvilágban az evilági emberi valóságnak csak az árnyé- ka létezik. Személyének árnyképe elválik a holttesttől és tovább tengődik az alvilágban, amely nemcsak az egykor élt ember egy része, hanem az egész embert képviseli. Az árny- kép további léte a holttesttől, ill. a test feloszlása után a csontoktól függ. Ebből érthető, hogy a bibliai szemléletmódban az ember halál utáni sorsát illetően döntő fontossága van a halottak méltó eltemetésnek, és a sírnak, amely az alvilágban tengődő árnykép valóságos alapját, a holttestet, ill. a csontokat őrzi.9 Ez a magyarázata annak is, hogy Izraelben a ha- lottégetés ismeretlen, és a halottakat lehetőség szerint a családi sírba temették, ahol az ősök nyugodnak. Innen ered ״a megtért atyáihoz” kifejezés is (Tér 25,8; 35,29; 49,29.33; MTörv 32,50, Bir 2,10 stb.). Az elhunytak sorsa tehát ha teljes értelemben vett életnek nem is nevezhető, de mégis léteznek. Az elmondottakat kiegészíti az Ószövetség tanítása a halottak birodalmáról, bár a bibliai hagyomány keveset foglalkozik vele, s ebben az esetben sem nyújt teljesen egyértelBerlin-New York 1981,188-202 old.; - SAWYER, J. F., Hebrew Words for the Resurrection of the Dead, VT 23 (1973) 218-234 old.; - WOLFF, H. W, Anthropologie des Alten Testaments, München 1973, 1977\ 150- 176 old.; - KELLERMANN, U., Überwindung des Todesgeschicks in der all. Frömmigkeit vor und neben dem Auferstehungsglauben, ZThK 73 (1976) 259-282 old.; - GESE, H., Der Tod im Alten Testament׳. Zur biblischen Theologie, München 1977,1989-’, 31-54 old.; - KAISER, O / LOHSE, E., Tod und Leben, Stutt- gart 1977, 7-80 old.; - PLÖGER, O., Tod und Jenseits im Alten Testament: Tod und Jenseits int Glauben der Völker, Klinikeit H. J. szerk., Wiesbaden 1978, 77-85 old.; - ILLMAN, K. J., Old Testament Formulas about Death, Ábo 1979; - MARTIN-ACHARD, R., Trois remarques sur la résurrection des marts dans l.Ancien Testament: Melanges bibliques et orientaux en l’honneur de M. Henri Cazelles, Caquot, A. et Deleor, M. szerk., AOAT 212, Kevelaer et Neukirchen-Vluyn 1981,301-317 old.; - PERLITT, L., Der Tod im Alten Testament, Pth 70 (1981) 391-405 old.; - RINGGREN, H./ ILLMAN, K. J./ FABRY, H. J., Art. ״!־'C mut und Der.’’, ThWAT IV, (1984) kol. 763-787; - KAISER, O., Die Zukunft der Toten nach den Zeugnissen der alttestamentlich - frühjüdischen Religion : Der Mensch unter dem Schicksal, (BZAW 161), Berlin-New York 1985, 182-195 old.; - HAAG, E., Seele und Unsterblichkeit in biblischer Sicht: Seele, Breuning, W. szerk., (QD 106) Freiburg 1986,31-93 old.; - DOHMEN, CHR., Schöpfung und Tod, Stutt- gart 1988, bővített kiadás 19962; - MARTIN-ACHARD, R., La mort enface, Genf 1988; - KNIBB, M. A., Life and death in the Old Testament: The World of Ancient Israel, Clements, R. E. szerk., Cambridge 1989, 395-415 old.; - BERG, W., Jenseitsvorstellungen im Alten Testament mit Hinweisen auf das frühe Judentum: Die grössere Hoffnung der Christen, Gerhards, A. szerk., (QD 127) Freiburg i. Bg. 1990, 28-58 old.; - PREUSS, H. D., Iheologie des Allen Testaments Bd 2, Stuttgart 1992, 156-163 old. 9 FÜHRER, G., Das Geschick des Menschen, 191 old. 34 =
