Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)
1996 / 3-4. szám - Osculati, Roberto: Alszeghy Zoltán (1915-1991) és a római teológia
igénylő várakozásokkal, elhagyva a skolasztikus és a zsinati optimizmus túlsúlyban lévő ér- tekezési mintáit is: Egy régi és új szempont lép a teológia előterébe: a kereszt, és 1978-ban megjelenik egy új summa, mely együtt a kegyelem evangéliumával, a legjobbat szolgáltat- ja, melyre a Gregoriána Egytem két dogmatika professzorának együttműködése csak létre hozott.9 A keresztény tapasztalat igazi kérdését az üdvösség paradoxonéban a kereszt segítsé- gével lehet meghatározni. A kereszt feltárja az ellentétet, a megtérés és megtisztulás szűk- ségességét, a rajongó és végső szeretetet, egy hosszú és akadályokkal teljes életpályát, me- lyen végig kell haladni. Ez az újszövetségi téma, mely ily hangsúlyos a ferences és evangé- likus teológiában, sőt jelen van a jezsuita lelkiségben, az elemzés kritériuma lesz a Zsinat utáni egyház keresztény tapasztalata számára. A plátoni vagy arisztotelészi metafizika szempontjairól való lemondással, a keresztény élet és teológia tekintélyelvű és jogi felfogá- sának félretételével, radikális módon felszínre került az egyházban és a világban a szeretet által tevékeny hit kérdése. A teológusnak az első sorba kell állnia egy élő és feszültségek- kel teljes egyházban, egy változó világban. Amint Alszeghy gyakran megjegyezte, a hivatalos, hierarchikus és klerikális, egy kul- turális gettóban, az ellenségtől ostromlott erődben kidolgozott teológia véget ért. Nem le- hét többé egy intézményes piramis csúcsán lévő egy kizárólagos és specializált fogalmak örökségét kezelni, mely a keresztény életet érintő valamennyi kérdésben mindig az utolsó szót kimondta. Megváltozott az emberi életfelfogás, megváltozott az egyházi élet értelme, megváltoztak a teológia értemi formái, megváltozott magának a teológusnak az élete, égé- szén a katolikus hierarchia csúcsához kötődő, az addig legfelkészültebb és hozzáértőbb kulturális szentély vezetőjéig. A kereszt teológiájának a kultúrában és a létezésben kell ki- fejezésre juttatnia a mindenki világában a mester követésének ferences és jezsuita ideálját, a teológia apostoli és missziós látásával és egy egyetemes világban tevékeny egyház bensejében vállalt feladataival. Az evangéliumi üzenethez való élő és nehéz hűségnek kell az egyházi élet kritériumának lennie, melynek a legfelsőbb szintjein kell az arisztokrata és nagypolgári szempontok alapján felépített élet és -kultúrastilus csigaházából kilépni. A maguk idejében, Szent Ferenc és Szent Ignác ezt megértették és most újra el kell indulni. Az evangéliumi stílus szerinti egyházreform elgondolása és megvalósítása visszahódította a maga részét a gyámság, a diplomácia, az óvatosság köréből. A katolikus egyház nehéz megújulása az önkiüresítés, a hűség és a fáradozás kritériuma szerint, gyökereinek és leg- jobb pillanatainak természetes erejét adta. Sokkal egységesebbé, erősebbé, hatásosabbá tette. Nagy, elsorvasztott szellemi erőket szított fel, mindenekelőtt a laikusokét, akiket szá9 FLICK, M.-ALSZEGHY, Z. II mistero della croce. Saggio di teológia sistematica, Brescia, 1978. A módszer és a meglehetősen bonyolult stílus alkalmasabb a megbeszélésre és a megújult tanításra, mint a folyamatos ol- vasásra. Nyilvánvaló, hogy a kötet szerkesztése alapvetően Alszeghynek köszönhető, de mindig szoros párbe- szédben az idősebb munkatárssal. A ferences teológia témáinak visszatérésével nem szabad szem elől tévesz- teni ebben az összefoglaló műben, a protestáns, főleg evangélikus teológiával való közös alap keresésének tö- rekvését. Alszeghynek a legszemélyesebb, a műben megjelenő eredménye, Flick együttműködésével, az állan- dó és pozitív utalás az exegézisre, a dogmatörténetre és az evanglikus dogmatikára. Alszeghy mindezeknek jó ismerője, túl az úgynevezett dialektikus teológia leegyszerűsített példáin. Az olyan művek, mint Osculati, R., Schleiermacher. L'uomo, il pensatore e il eristiano, Brescia, 1980., és a Verő eristianesimo. Teológia e societá moderna nel pietismo luterano, Roma-Bari, 1990., a magyar teológus ösztönzése alapján készültek. Szerinte ez a protestáns gondolkodás és egyházi életirány a leghatásosabb és termékenyebb volt a modern világban újra át- élt és újra gondolt újszövetségi kereszténység igazságával kapcsolatban. 15
