Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)
1996 / 1-2. szám - Erdő Péter: A püspökök megválasztása a Decretum Gratiani szerint
i. Természetes hiányosságok és öncsonkítás Az akadályok közt is fellelhetők az öncsonkítás különböző esetei (D.55 c. 4-9), vala- mint a természetes vagy ellenségtől, illetve orvosi beavatkozás során okozott testi és lelki hiányosságok (D.55 c.13), mégpedig a megfelelő kazuisztikával (vö. D.51 c.5) és a felmen- tés lehetőségének problémájával együtt. l. A méltatlanság esetei A nyilvános vezeklők kizárása maga is olyan rendelkezés, melyet az ókori Egyház ve- zeklési fegyelmének összefüggésében kell magyarázni (D.51 c.5, D.44 c.l, 3, D.61 c.3). A Gratianus által idézett forrásokban található utalások kapcsán, melyek a bűnözők, a jog- becstelenek (infames), az eretnekségbe esettek, illetve az eretnekek által kereszteltek vagy újrakereszteltek kizárásáról szólnak (D.51 c.5), a szerző a dictumban nem él semmiféle el- lenvetéssel. m. Sajátos és vitatott tilalmak Ezeken a fegyelmi hagyományban szilárdan megalapozott kritériumokon túlmenő- en, Gratianus közli a szerzetesek ״papságra” való kiválasztásának tilalmát is (D.58), ám ugyanakkor érzékelteti a maga ellenvéleményét (vö. C.16 q.l d.p.c.36; d.p.c.39).83 Egy Nagy Szent Gergelytől eredő szöveg alapján, mely szintén a Decretumban áll (D.61 c.13, 16), Gratianus után néhány évtizeddel egyes dekretisták (így Laurentius Hispanus, Vincentius Hispanus és loannes Teutonicus) kedvező következtetést vontak le azok számá- ra a káptalanok számára, melyek a püspöki széket saját egyházmegyéjük papjai számára ki- vánták fenntartani, feltéve, hogy a választás során volt közülük olyan, aki legalább két sza- vazatot kapott. A dekretális jog azonban már nem veszi figyelembe ezt a kritériumot.84 Gratianus összegyűjti azokat a tilalmakat is, melyek egy meg nem üresedett megyéspüspö- ki szék betöltését akadályozzák. Ezt a tilalmat a forrásszövegek olykor úgy is fogalmazzák, hogy egy egyházat nem lehet mással betölteni az előző püspök életében (vö. D.63 c.35). Ez- zel függ össze az az előírás, amely szerint, még ha az előd úgy veszítette is el hivatalát, hogy letették székéből (büntetésként), a letétel után még legalább három napig várnia kell az utód megválasztásának megkezdésével (D.79 c.7). IV. Következtetés A mondottak alapján a Decretum Gratianinak a püspökök kiválasztásáról szóló ta- nításában felismerhető sajátos hangsúlyokról a következő összefoglaló következtetéseket fogalmazhatjuk meg: 1. Gratianus tanítása nem képviseli a püspökök kijelölésével kapcsolatos egyházi fe- gyelem fejlődésének valamely tipikus és szilárd fokát. 2. Bár elismeri a világiak valamilyen közreműködésének szükségességét a püspökök kiválasztásában, Gratianus kategorikusan elutasítja a világiak (akár a fejedelmek, akár a nép) részvételét a választásban magában. Gratianus szerint a választók csakis klerikusok: a székesegyház kanonokjai és más klerikusok, pontosabban bi- zonyos szerzetesek is. 83 Vö. GAUDEMET, Legouverneinent 81. 84 Vö. X 1.6.21 (summarium), X 1.6.6, X 1.6.22, 29,44; LE BRAS II, 493.
