Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)
1996 / 3-4. szám - Xeravits Géza: Dualisztikus értelmezés a qumrâni szövegekben
szabadságot.64 Ez ráadásul egy olyan gondolat, amely közös az Amram látomásainak teo- lógiájával is, ahol az angyalok kifejezetten választásra szólítják fel a főhőst:65 ורמאו יל ןמב אננמ ה]תנא רחב És azt mondták nekem: közülünk melyiket [ választ jód? IV. A fent bemutatott elképzelések esetében kivétel nélkül a lélek ószövetségi hasz- nálata összefoglalásánál felállított b) alpont témafejlődését detektálhattuk, és azt kell mondanunk, igazán markáns újdonságokat ennek vonatkozásában leheteti felfedni. Ami a másik két alpontot illeti, Qumrán itt egyszerűen továbbvezeti a Szentírás tanítását. 1° A lélek -ha nem is meteorológiai, de- kozmológiai valóságként igen ritkán ke- rül bemutatásra. Leszámítva a szentírási allúziókat, az általam olvasott szövegekben mind- össze háromszor találkoztam ilyen alkalmazásával. így az 1QM ix.13 a tornyok leírásánál beszél azok három irányba néző oldalairól,66 az 1QH i. 10-ben mint ‘erős szelek’ szerepelnek,67 a 4Q385 pedig az ״egek hét szele” fogalomcsoportot tartalmazza, itt azon- ban nagyon erős Ez 37,8k. hatása.68 2° A lélek, mint - megint csak az egyszer már jelzett fogalomzavarral élve - pszi- chikus fogalom hasonlóképpen általánosan használtatott, mint az Ószövetség szövegeiben, ugyanúgy jelölve egyaránt pozitív és negatív viselkedésmódot. A 4Q427 jelzetű, az 1QH- val szoros rokonságban álló irat egy szakasza Istent így dicsőíti: ועימש[ה ור[ו]מאו לחג לא השו]ע [אלפ איכ ליפשה תוהבג חור69 H]állassátok és mondj[á]tok: nagy az Isten, ki [csodásán] cseflekszik,] mert megalázza a fennhéjázó lelket. 0י• Murphy O'Connor, op.cit. in note 18, p.543 aláhúzza a résznek -már a szerkezet szintjén is megnyilvánuló- kap- csolódását a ii.25-iii.12 egységéhez, ahol szintén kidomboríttatik az egyén felelőssége. J. Duhaime, loc.cil. idé- zi Peter von der Osten-Sacken megállapítását (Gott und Belial, Göttingen, 1969, pp.170-189), mely szerint Je point majeur de ce nouveau développement est la prise de conscience que, malgré une conversion sincere, le membre pieux de la communaüté reste aux prises avec le péché, á cause de la faiblesse de son étre charnel." Talán ez utóbbi az oka annak is, hogy a 23. sorban az embert mint רבג nevezi meg. 65 4Q544 1.12. Bár az íráshordozó sérülése miatt éppen az ige hiányzik, és ezt a többi töredék sem őrizte meg, a kontextus mégis egyértelmű, ugyanezt erősíti meg a mű egy másik töredéke, ahol ‘Amram elmondja fiainak a látomást, azért, hogy felkészítse őket a gonosz visszautasítására, Milik, op.cit. in note 33, p.90. 66 תשולשל תוחור םינפה. 67 תוחור זוע, a Hódayót szövegkiadása megtalálható Sukenik, op.cit, de feltétlenül hozzá kell venni J. Carmignac (Biblica 39 [1958], pp. 139-155, Revue de Qumrán 3 [1959], pp.425-430, 6 [1960], pp.267-276, 8 [1960], pp.549- 558) és E. Puech (Journal of Jewish Studies 39 [1988], pp.38-55) tanulmányait. 68 4Q385 (Second Ezekiela) 2.7, Id. J. Strugnell-D. Dimant, 4Q Second Ezekiel, Revue de Qumrán 49-52 (1988), pp.45-58. 69 4Q427 7 ii.7k, közli: E. Schulter, A Hymn from a Cave Four Hodayot Manuscript: 4Q427 7 i+ii, Journal of Biblical Literature 112 (1993), pp.605-628. Ugyanezen részlet egy töredéke szerepel magán az 1QH tekercsen is (frg 7 ii.2), itt ugyan a חור szó nn-ként szerepel, ez azonban hibás írásnak tartható, forrása akár íz 2,11 em- léke, akár a 4Q427 szövege is lehetett, Schuller, op.cit, p.619. 72
