Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)
1996 / 3-4. szám - Xeravits Géza: Dualisztikus értelmezés a qumrâni szövegekben
A szakasz tanítása szerint, földi sorsát tekintve, az ember kétféle lélekben részesülhet, melyeket Isten helyez (םיש) beléje, és amelyek aztán diszponálják az illető cselekedeteit (a ךלהתה ige, éppúgy, mint a hasonló jelentéskörben mozgó ךרד főnév meglehetős stabilan használtatott etikai kontextusban). Eme lelkek emberben való jelenléte időileg lehatárolt: a ״számonkérés idejéig" tart.22 Ez a temporálisan egyetemes szemlélet, azaz, hogy műkő- désük átfogja az egész emberi történelmet, központi kérdése a két lélekről szóló Instruk- ció más rétegeinek is, így mindjárt a bevezetésben azt olvashatjuk, hogy az emberiség égé- szének (בני בשל - iii.13) történelmét23 24 három tényező határozza meg karakterisztikusan: lel- küknek fajtái (ezeket Isten teremti beléjük a múltban - iii.14), cselekedeteik (״nemzedéke- ik során”, azaz az éppen aktuális jelen horizontja - ibid.) és számonkérésük (ez a jövő; vagy csapásokban fog megnyilvánulni, vagy úgy jön el, mint a ״béke korszaka” - iii.15). Szintak- tikailag a szerző ezt a három lámed prepozíció használatával fejezi ki: תודלות24 לוכ ינב שיא לוכל ינימ םתוחור םתותואב םהישעמל םתורדדב תדוקפלו םהיעיגנ םע יצק םמולש Az emberiség egészének történelme: jeleik25 által (megnyilvánuló) leikeik minden fajtája szerint, cselekedeteik szerint, nemzedékeik során, és a számonkérés szerint, midőn csapások (érik) őket, valamint a béke korszaka.26 Természetesen maguk e lelkek nem csak akkor kerülnek Isten fennhatósága alá, midőn O az emberbe helyezi őket, hanem kezdettől fogva Neki alárendeltek, már teremtésükből kifolyóan is. Qumrán dualizmusa ugyanis semmiképpen sem abszolút,27 Isten, a jó princí22 A mp3 kifejezés teljesen hiányzik az 1QM fogalomtárából, holott az éppen a gonoszság definitiv megsemmi- sítésének témáját fejti ki. Az itt használt terminus a טפשמ (az 1QM eszkhatológiájához Id. J. Cannignac, La future intervention de Dieu selon la pensée de Qumrán, in: M. Delcor (ed.), Qumrán. Sa piáié sa théologie el son milieu, Paris-Leuven, 1978, pp.219-229). További vonatkozó szakkifejezésnek tekintik némelyek az ‘ol- vasztókemence idejét’, az 7 hmrp-et, ezzel kapcsolatban azonban Id. A. Steudel, תירחא םימיה in the Texts from Qumran, Revue de Qumrán 62 (1993), pp.228k. 23 A תודלות, mint ‘történelem’ jelenik meg a Genesis nemzetségtábláin, nem a fogalom modern értelmében, ha- nem mint az egymásra következő nemzedékek konstituálta folyamat. Ezt a fordítást támasztja alá az idő há- rom dimenziójának kihangsúlyozott szerepeltetése is a kontextusban, szemben pl. Duhaime-me1, aki origin(e)- nel, vagy Dupont-Sommer-\e\, aki pedig nature-rel adja vissza a kifejezést. 24 A jelenlegi szövegben a תודלות kifejezést megelőzi egy bét prepozíció, ez azonban az eredeti anyaghoz képest másodlagos, akkor került a szövegbe, amikor a rész végső redaktora beillesztette az ״A Maszkünak (Mailre de Sagesse inkább, mint egyszerűen l’homme intelligent, előbbihez Id. P. Guilbert, op.cit. in note 17, p.32, utóbbi- hoz A. Dupont-Sommer, Les écrits esséniens découverts prés de la mer Morte, Paris, 19834, p.93, már csak azért is, mert tisztségviselő-megnevezésnek tűnik), hogy oktassa és tanítsa a világosság minden fiát” feliratot, célja pedig a szintaktikai kapcsolat megteremtése e két egység között. 25 Dupont-Sommer, loc.cit. frappáns fordítása: caractéres distinctifs. Az emberben lakó lélek kifelé mutató hatá- sain keresztül ״azonosítható”. 26 A lelkek kettőssége az eljövendő kort is meghatározza, kit csapásokra, kit békére. 27 A dualizmust, mint a világot értelmező rendszert vallásfenomenológiai megközelítésben írja le U. Bianchi a Temenos 16. évfolyamában (1980) megjelent tanulmányában: The Category of Dualism in the Historical Phenomenology of Religion, az ő terminusai alapján klasszifikálja Qumrán dualizmusát/. Duhaime, Dualistic Reworking in the Scrolls from Qumran, Catholic Biblical Quarterly 49 (1987), pp.33k, mint softened,- 65
