Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)
1996 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A messiási eszme kérdése a mai biblikus kutatásban
deuteronomisztikus elemek jelenléte felvetették a redakciótörténeti analízis szükségét a korábbi és későbbi elemek, s egyúttal legősibb részek meghatározására, amely körül a jövendölés kialakult. Az elemzések nem vezettek egyértelmű eredményre, s szinte min- den kutató más és más részletben jelöli meg a szöveg legősibb elemét és a jelenlegi for- ma kialakulásának folyamatát. Ugyanez a bizonytalanság mutatkozik meg abban is, hogy a jövendölés legősibb eleme mely korból ered. Meghatározásában a korakirályság idejétől egészen a fogsági korig ingadoznak a vélemények. A legradikálisabb álláspont szerint a királyeszme teológiai kibontakozása a fogság idejére tehető, ezért a jövendölés is teljes egészében ebben a korban keletkezett.18 A vélemények összességét figyelembe véve mégis kimondható, hogy a Nátán jövendölés eredete a királyság, valószínűleg a ko- rakirályság idejére vezethető vissza és nem visszavetítés eredménye, noha végső forrná- ja kétségtelen a deuteronomisztikus redakció munkája. A dinasztia fennmaradásának ígérete és vele összefüggésben a királyeszme nem keletkezhetett minden előzet nélkül késői korban, nevezetesen a fogság idején, amikor a királyság intézménye már megszűnt létezni. A Nátán jövendölés hatása jól felmérhető Izrael vallási és nemzeti hagyományában. Erről tanúskodnak változatos formában a bibliai szövegek, éspedig az Ószövetség elbeszélő és prófétai hagyománya, valamint a zsoltárok. Mindenekelőtt azonban a Deuteronomisztikus Történeti Mű tulajdonít messzemenő jelentőséget az isteni ígéret- nek, amely egyaránt érvényesül az irodalmi szerkesztésben és deuteronomisztikus teo- lógiájában .19 A deuteronomisztikus szerző a két izraelita királyság, Júda és Izrael törté- netének ábrázolásában ismételten utal JHWH ígéretére (elsősorban a 2 Sám 7,16-ra: ״házad és királyságod örökre fennmarad színem előtt, trónod örökre szilárd marad’7), még- pedig két vonatkozásban. Egyrészt utal JHWH türelmére, aki a Dávidnak adott ígérete miatt kegyelmet tanúsít Júda ill. Jeruzsálem és királya iránt, amikor magatartásuk mi- att méltók lennének a büntetésre (1 Kir 11,13.32.36; 15,4; 2 Kir 8,19). Másrészt a távo18 A 2 Sám 7 elemzésének kérdéseit csak rövid eligazítás formájában ismertetjük A megnevezett szerzők mű- veit lásd a 12. lábjegyzetben. A kutatás alapkérdése 2 Sám 7,1-17 irodalmi egysége ill. összetettsége, t.i., hogy a Nátán jövendölés eredetileg is irodalmi egység, vagy pedig jelenlegi deuteronomisztikus formája fo- kozatosan alakult ki. A kutatók egy része a szövegszakasz eredeti egységét vagy legalábbis csekély mérté- kű kiegészítését vallja (pl. NOTH, M., 1957, HERRMANN, S., 1953/54, KUTSCH, E. 1961). Ma általában a kutatás arra hajlik, hogy a Nátán orákulum összetett irodalmi alkotás, amelyet hosszabb irodalmi folyamat előz meg, jelenlegi formáját pedig a deuteronomisztikus feldolgozás alakította ki (ROST, L., 1926, VEIJOLA, T., 1975, METT1NGER, T. N. D., 1976, GÖRG, M., 1975, COPPENS, J., 1982, HENTSCHEL, G., 1990 stb). Sok kutató számol benne a királyság idejéből származó prédeuteronomisztikus részekkel (ROST, L., 1926, NOTH, M., 1957, METTINGER, T. N. D., 1976, HENTSCHEL. G., 1992 stb), míg mások az egészet a késő fogsági korból eredeztetik (pl VEIJOLA, T.). A sok tekintetben eltérő megállapítások nagyjából ab- ból a feltételezésből indulnak ki, hogy a 2 Sám 7,1-17 alapja két önálló, más-más témára vonatkozó orákulum (hozzávetőlegesen az 1-7.v.: templomépítés, és hozzávetőlegesen a 8-16.v.: Dávid házának fenn- maradása). A későbbi kiegészítések leválasztása után próbálják megállapítani a két orákulum eredeti mag- ját, majd ezeknek korát ill. származását. Ingadoznak a vélemények, hogy a Dávid háza fennmaradásának orákulumában az eredeti mag mely versekre terjed ki. Sokáig biztosnak tekintették ROST, L., megállapítá- sát, hogy a jövendölés alapköve a 11b és 16. versek, amelyek Dávid korára mennek vissza, de ma ebben a tekintetben nincs egységes vélemény. A 2 Sám 7 elemzésével kapcsolatos kutatás rövid összefoglaló átte- kintését lásd DIETRICH, W.,-NAUMANN, T., Die Samuelbücher, 143-146 19 von RAD, G., Deuteronomische Geschichtstheologie in den Königsbüchem: Deuteronomium-Studien, Göttingen 1947, 52-64; - MCCARTHY, D. J., 2 Sam 7 and the Structure of the Deuteronomic History, JBL84 (1965) 131- 138; - LAFFEY, A. L., A Study of the Literary Function of 2 Sam 7 in the Deuteronomistic History. Róma 1981; - a Nátán jövendölés dinasztia fennmaradására vonatkozó eltérő értékelését adja LOHFINK, N., Welches Orakel gab den Davididen Dauer?, : Studien zum Messisbild, 127-154 = 26
