Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)

1996 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A messiási eszme kérdése a mai biblikus kutatásban

aktualitást, amelyekre még a messiási eszme mint reinterpretáció kérdésénél bővebben kitérünk. A messiásinak nevezett jövendölések a prófétai írások szövegösszefüggésében találhatók, amelybe a könyvek szerkezetét kialakító redakció helyezte el őket. Ebből adódik a jövendölések autentikus voltának kérdése, mégpedig az, hogy szerzőjük a könyv feliratában megnevezett próféta-e, vagy pedig a későbbi szerkesztőktől (redakto- roktól) származnak, de legalábbis végső kánoni formájuk kialakításában az újraértelmező redaktori. tevékenységnek van döntő szerepe. Hasonló kérdést vet fel a messiási prófécia eszkatológikus irányultsága is: vagyis kánoni formájuk eszkatológikus távlata a fogság utáni szerkesztő-tevékenység eredménye, vagy pedig már a fogság előtti formájuknak vagy fokozatuknak is szerves része?

A kutatás egyik kérdésre sem ad egyértelmű, végérvényes választ. Az azonban bizo- nyos, hogy a felsorolt szövegeken világosan felismerhető a fogsági, fogság utáni feldől- gozás több-kevesebb nyoma. A hagyományos irány arra hajlik, hogy a messiásinak tekin- tett szakaszok autentikusak, és az eszkatológia már a fogság előtti próféciának is része, míg a másik irány, a redakciótörténeti kutatás radikális képviselői amellett foglalnak ál- lást, hogy a messiásinak nevezett jövendölések fogsági vagy utáni eredetűek, mint aho- gyan eszkatológiáról sem beszélhetünk a fogság előtti időben. Mindkét iránynak megta- láljuk a képviselőit napjaink kutatásában, természetesen különböző árnyalatokkal.9 Megfigyelhető, hogy a kutatók körében növekszik az a törekvés, amely nagyobb bizal- mat tanúsít az autenticitás tekintetében, legalább abban, hogy a kánoni szöveg előfokozatai magától a prófétától erednek vagy fogság előtti eredetűek, jóllehet a káno- ni forma kialakításában az újraértelmező redakciónak jelentős szerepe van.9 10 11־ Az eszkatológia lényegének megfogalmazásában megfigyelhető az a törekvés, hogy ha szá- molni kell is a végidő szemléletének egyfajta kibontakozásával, gyökerei megtalálhatók a fogság előtti próféciában, vagyis nem kizárólag a fogság utáni idő terméke. Az eszkatológia lényegét nem az ítélet-üdvösség előtte-utána kettősségében kell keresni, hanem a radikális új vámsa.11

9 így pl. a messiási jövendölések széles körét autentikusnak tekinti SEYBOLD, K., Das davidische Königtum im Zeugnis der Propheten, FRLANT 107, Göttingen 1972, 16-32, árnyaltabban ítéli meg HERRMANN, S., Die prophetischen Heilsenvartungen im Alten Testament, BWANT 85, Stuttgart 1965, 103 köv., míg ezeket a sző- vegeket teljes egészében elvitatják a fogság előtti prófétáktól pl. az izajási szövegeket KAISER, O., Das Buch des Propheten JesajaKILIAN, R., Jesaja 1-12, NEB, Würzburg 1986; WERNER, W., Eschatologische Texte, 75-88; vagy az egész király eszmét, vele a messiásinak nevezett szövegeket is fogsági, fogság utáni erede- tűnek tartja VEIJOLA, T., Die ewige Dynastie. David und die Entstehung seiner Dynastie nach der deuteronomistischen Darstellung, AASF 193, Helsinki 1975, 134-138 köv.

10 pl. LOHFINK, N., Der Begriff des Gottesreiches vom Alten Testament her gesehen. Alttestamentliche Konzeptionen: Unterwegs zur Kirche, J. Schreiner szerk., QD 110, Freiburg im Bg 1987, 33-86, 61. old. 65 lábjegyzet; - CLEMENTS, R. E., The Messianic Hope in the Old Testament, JSOT 43 (1989) 312 ,19־ köv.; - PREUSS, H. D., Theologie des Alten Testaments, II. Stuttgart 1992, 38-39.

11 SCHMIDT, W. H., Aspekte der Eschatologie im Alten Testament: Der Messias, Jahrbuch für Biblische Theologie 1993, Bd 8, Neukirchen-Vluyn 1993, 3-23; - SAEBO, M., Zum Verhältnis, 28-55

23