Teológia - Hittudományi Folyóirat 29. (1995)
1995 / 4. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Honsel, Bernhard - Mindszenti Valéria (ford.): Találkozások, kapcsolatok a lelkipásztorkodásban
TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK Bernhard Honsel TALÁLKOZÁSOK, KAPCSOLATOK A LELKIPÁSZTORKODÁSBAN Mint lelkipásztor rendszeresen meglátogattam az egyházközség óvodáit. Egyikmásik gyermek gyakran kérdezte tőlem: „Ismersz?" vagy „Tudod-e, ki vagyok?" Ha pedig tudtam a nevét vagy meg is szólítottam, sugárzott az örömtől. Boldog volt. Ez nemcsak a gyermekeknél van így. Mindenki örül, ha egy másik ember odafordul hozzá és részt vállal életéből. Jézus felnézett, meglátta őt és így szólt: „Zakeus, gyere le gyorsan a fáról, mert ma a Te házadban kell megszállnom". Zakeus erre sietve lemászott és boldogan befogadta Jézust. Ismerjük a történet folytatását. A farizeusok morogtak: „Bűnöshöz tért be éjszakázni". És Zakeus? A Jézussal való találkozás és együttlét felfedi emberi méltóságát, képessé teszi bűnei felismerésére és erőt nyer a megtérésre, a jóvátételre. 1. Találkozás Jézussal A keresztény lelkipásztorkodás kezdeteinél nem az örök igazságok kinyilatkoztatása áll, hanem egy élő ember, a Názáreti Jézus. Az emberekkel való kapcsolatának stílusa sokak számára felszabadító, figyelmet felkeltő. Üzenete a bizalom, a hit és a szeretet üzenete. A vele való találkozásban tapasztalható meg ennek az üzenetnek a valódisága. Az emberek megérzik, hogy Isten tervének részesei, hogy szeretik és tisztelik őket. Az Evangélium tele van olyan történetekkel, ahol Jézus megszólítja az embereket, rájuk tekint, meghallgatja őket, megérint és gyógyít. Sőt, O maga keresi a találkozást, a kapcsolatot az emberekkel. Legfőbb törekvése az, hogy Isten országát hirdesse és nyitottá tegye az embereket. Benne eljött az Isten országa. Isten uralma a feltétel nélküli odafordulás és a jóság uralma, a bizalom és az Istennel való kapcsolat uralma. Izrael történetében Jahve nevének és szövetségének egyre mélyülő kinyilatkoztatása a találkozások és kapcsolatok Istenét tárja fel. Őt szólítja Jézus Abbának. Isten országa: az emberek uralkodásmentes kapcsolata egymással, alá- és fölérendeltség nélkül. így olvasható ez a Mt 23,8-ban és sok más helyen. „Ti azonban ne hívassátok magatokat Rabbinak, mert egy a Ti Mesteretek és egymás testvérei vagytok". Isten országa: testvéri kapcsolat, készség a kiengesztelődésre és az együttérzésre. Az igazságosság és a béke csak így tud növekedni. Nem véletlenül mond Jézus példabeszédet a növekedésről az Isten országával kapcsolatban. Követőit szabadságra hívja. Az élet válságaiban nem szorongat és nem is fenyeget. Inkább csak annyit kérdez: „Ti is el akartok menni?" (Jn 6,67). Válaszút elé állítja az embereket. 239
