Teológia - Hittudományi Folyóirat 28. (1994)
1994 / 1. szám - KÖRKÉP - Tarnay Brúnó: Keresztény értékek és a katolikus sajtó
lentmondást tartalmaz. Az őszinteség elutasítása egyenértékű azzal, hogy bármilyen kijelentéshez szerkeszthető azt igazoló teória vagy inkább csoportérdeket szolgáló, praktikus ideológia. Ha úgy értik ezt a tisztán formális lehetőséget, hogy így a ferdítést és hazugságot is lehetne igazolni, akkor már önellentmondást tartalmaz, abszurd.8 A szó erkölcsi értelmében hazudni csak az igazság feltételezésével vagy ismeretével lehet. A hazugság melletti vagy az igazság elismerésének kötelezettsége elleni érvelés, tehát ad absurdum cáfolható. Ehhez hasonlóan az „igazságosság" mint érték tagadása is ellentmondó, ha elvként jelentik ki. A gengszter tettével tagadja az igazságosságot, de bosszút áll cinkosain, ha becsapták az osztozkodásnál. 2.3. Az értékek igazolásának ilyen kísérletei nem nélkülözhetők ugyan, de nem sok eredményt ígérnek. A századforduló körül különlegesen a keresztény szférában, a modernizmus és anti- modernizmus vitájában mutatható ki az értékek mai problémájának előszele. Ugyanekkor merül fel a bölcseletben az etikai formalizmussal szemben a konkrét értékek meghatározhatóságának gondolata. Csak Max Scheler nevét említem, akinek művével II. János Pál pápa krakkói tanársága idején intenzíven foglalkozott. A vázolt és a következő gondolatok már akkor kifejezést nyertek.9 Nem alapozhatja meg az értékeket sem a csupán lélektani-szubjektív átélés intenzitása, sem a tiszta ész pusztán formális alapforma-kutatása. Bölcseleti szempontból a „szellem" aktivitását kell döntőnek tekintenünk: az emberi szellem kultúrát teremt, a kultúra pedig mindig is meghatározott értékek hierarchiáját jelenti. A kultúrák keretében értelmezhető minden emberi alkotás: tudomány, művészet, etika és vallás. A kultúrák gyakran lényegesen különböznek földrajzi és történeti szempontból nézve, maradandó alapjuk mindig is a „szellem" alkotó tevékenysége, kezdeményezése, a szellemnek az az igénye, hogy mindig „fészekrakó" és „fészekhagyó" legyen. Az új, a jobb, nemesebb és teljesebb keresése feltételezi az értékek abszolút érvényességét. Az értékeket nem lehet társadalmi tényekkel, társadalomlélektani elemzéssel rendszerezni, mintegy készen magunk előtt találni. Az értékek keresése, a jobb után való kreatív és szabad akarat igazolja, hogy az értékvilág és értékrend fennáll és valósítandó, — nem kész, kéznél van, nem „létezik" fizikai vagy történeti tényékhez hasonlóan. A kon- kr t értékek létrehozása, valósítása történetileg adott helyzetben a szellem, vagyis az értei m és a lelkiismeret műve. — így az igazság sokfélesége alapozza meg igazán időt átfogó és történelmet mozgató erejét és értékét. 3. A keresztény értékrend időszerűsége A Bibliában tartalmazott Evangélium kétségtelenül kategorikusan kifejezett értékrendet tartalmaz, és azt abszolút követelményként állítja elénk. Ennek a sajátos, kétségtelenül új és eredeti, semmiféle „tiszta természet" alapján le nem vezethető értékvilágnak igazolása mindaz, amit megvalósított a múltban és valósítani képes a jelenben: a keresztény ember, a „homo Christianus" történeti realitása: az „új teremtmény", aki megújul a Teremtő képmása szerint. Ez az evangéliumi értékrend — úgy tűnhet — csak egyike a világnézeti piac felkínált portékáinak. Érvényének igazolására az egyetlen út: mai, kórunktól igényelt konkrét formáinak tényleges létrehozása. Ennek a műnek egyik legfontosabb szerve a sajtó, a ta- núságtétel egyik egészen sajátos formája, — az igehirdetés, a katekézis, a karitatív és szociális szervezés mellett. Szeretnék néhány aktuális igény említésével hozzászólásokra (kritikára), kiegészítésre aik. dmat adni. 1. Mit kíván az igazság a keresztény közírótól? — Legyen meggyőződése és legyen véleménye. Meggyőződés, hit az alapvető keresztény igazságokban. Egyszersmind azonban legyen véleménye: vagyis ezeket az igazságokat képes legyen a maga tudása, tapasztalata alapján helyesen értelmez ii. 24
