Teológia - Hittudományi Folyóirat 26. (1992)
1992 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Lehmann, Karl - Bánhegyi B. Miksa (ford.): Mit jelent az „örök élet”?
azoknak a neve, akiket mi emberek elfelejtünk, megvetünk vagy nem veszünk észre. Ha Isten nem volna hűséges emlékezetével azok mellett, akikkel a világ szégyenletesen és irgalmatlanul elbánt, nem lenne értelme nevének. Csak benne van ígéretünk arra, hogy végül megmenekül mindaz, ami emberileg elveszett a magára hagyott jó, a társadalmilag „haszontalan", a gyógyíthatatlan beteg. Itt beigazolódik, hogy Isten számon tartja minden egyes hajszálunkat. A keresztény ember meg van győződve arról, hogy Isten begyógyítja a rútul megvertnek sebeit, helyrehozza mindazt az igazságtalanságot, amit nem látott meg senki. Isten színe előtt megoldódnak a világtörténelem rejtélyei, de nem a mi olvasatunk és értelmünk szerint Látni Őt — színről színre. Látjuk tehát, hogy az egyén élete nem csupán a jelen társadalommal fonódik össze, hanem megvan saját külön történelme is. Isten Országa és az „örök élet" egyformán átfogja az emberiség jövendő és múlt generációit. Az, hogy Isten uralkodik a történelmen, s hogy közvetlen kapcsolata van az emberiség minden korszakához, nem engedi meg, hogy az egyén boldogságát föláldozhassák az emberiség vélt jobb jövőjéért. A legkisebb testvér emberi méltóságának ez az abszolút rangja nemcsak a végső időkre vonatkozó nagy reménység, hanem mély társadalomkritikai visszahatása is van: a háborúk, az éhségkatasztrófák és az emberi kíméletlenség névtelen áldozatainak felcserélhetetlen neve megmarad Isten élő emlékezetében. Mivel Isten, kiváltképpen elhagyottságukban, ismerte és szerette őket, nem pusztulhatnak el teljesen. S ha senki sem tekint rájuk szeretettel és együttérzéssel, akkor is Isten különleges oltalmában vannak. A keresztény hit az embernek ezt a végső megmenekülését úgy fejezi ki, hogy aki Isten előtt nyeri el beteljesülését, az látni fogja Őt színről színre. Hogy mit jelent az „örök élet" ebben a beteljesedésében, azt legjobban a bibliai képek nyelvén mondhatjuk ki: az összes népek egyetértésben fogyasztott, soha véget nem érő vidám lakomája; az a nap, amelyen Isten letöröl minden könnyet; az a kor, amelyben együtt lakik békességben a farkas a báránnyal; az a boldogság, amely még leginkább a vőlegény és menyasszony boldogságához hasonlítható. Ezek a képek nem a földi realitást tükrözik, hanem az örök élet mindig forrástiszta kimeríthetetlenségét. 5. ÖSSZEFOGLALÁS: KI VAGY MI AZ ÖRÖK ÉLET? Megadtuk a lényeges kérdésekre a választ, megvilágítottuk az örök élet kérdésének legfontosabb dimenzióit. Most még egyszer összefoglaljuk a nyert meglátásokat. Ebben az a kérdés vezet bennünket, hogy hogyan beszéljünk az örök életről. Isten az örök élet! Az „örök élet" nem valami semleges dolog, tárgy, hanem olyan, mint egy személy, akinek az élet minden helyzetében azt mondhatjuk a szeretet nyelvén: hiszek benned. Áki tehát abban keresi az örök életet, hogy önző módon csak a jelen élet folytatását várja, az elveszíti azt. Aki odaadja magát Istenért és az emberekért, elnyeri az örök életet. Az örök életet viszont csak magában Istenben nyerhetjük el. Ezért már az Ószövetség is lényegében helyesen látja, amikor csak az imádkozó embernek, azaz csak bensőleg engedi megtapasztalni az Istennel való elszakíthatatlan közösséget. Az „örök élet" lényegében maga Isten, aki minden a mindenben, és Isten maradandó jelenlétének kimeríthetetlen öröme. Amikor Isten dicsősége fölragyogott számunkra Krisztus arcán, Isten megmutatta nekünk, hogy hogyan lehet minden emberi szituációban, a végső kiúttalanságban is, Isten életét keresni és megtalálni. E nélkül az állandó Istenhez és az embertestvérhez való fölemelkedés nélkül, amit Jézus Krisztustól kell megtanulnunk, nem juthatunk el az elpusztíthatatlan életre. Az örök élet Isten szeretetéből ered, és csak abban az Istentől sugallt odaadásban tartható meg, amelyben a magunk egyéni létét megnyitjuk mások előtt, s ezáltal visszük el a beteljesedésre, ahova maga Jézus Krisztus az út, az igazság és az élet (vö. Jn 14,6). Itt tárul föl a keresztény hit ereje: „Az az örök élet, hogy ismerjenek téged, egyedül igaz Istent, és akit küldtél, jézus Krisztust" (Jn 17,3). 11
