Teológia - Hittudományi Folyóirat 26. (1992)

1992 / 2. szám - KÖRKÉP - Semjén Zsolt: Korunk kihívása: a New Age

ton 30 perces műsort az egyes vallások szakemberei szerkesztik. Hatáskörileg hozzám tartoznak, mivel én lettem a Rádió vallási műsorának a felelős szerkesztője. — Nagyon hátrányos azonban, hogy a vallási közvetítések nagy része a Kossuth URH adóján került sugárzásra. A hazai érdeklődők ezt az adót kisrádión, kórházban, utakon és egyéb he­lyeken nem tudják fogni, és a környező országok magyarsága egyáltalán nem hallhatja. Remélhető, hogy a különböző egyházi vezetők most igazán egységesen fognak össze, és akkor megszületik az eredményes megegyezés. Szerencsére, az elmúlt fárasztó év után Rapcsányi László most fél évre Rómába mehet, hogy ifjúkori vágyát a „tökéletes államszervezetről" szóló kutatásait a Vatikáni könyv­tárban befejezze. — Az egyházi államszerkezet idők során kialakulva olyan tökéletes felépítettségre tett szert hivatali, gazdasági rendjében, művészetteremtő erejében, bel- és külpolitikájában, hogy mindenkori példája lett az európai államszerveződésnek. Én éppen abban az idő­ben kezdtem kutatásaimat, amikor ezt az „intézményiséget" igen sokan — minden be­tekintő ismeret nélkül — csak támadták. Végig vezetem az egyházi állam alakulását Nagy Konstantintól (313) egészen IX. Pius szomorú eseményekkel tarkított, hosszú ural­kodásán át 1870-ig, a Vatikán-állam feloszlatásáig. Nem pápák története lesz — hangsú­lyozza a kutató Rapcsányi —, de meg kell emlékeznem minden olyan kiemelkedő Pon­tifex Maximusról, aki sokat lendített a látható egyház nemes céljainak kibontakoztatásá­ban. — 1986-ban már eljutottam odáig, hogy hosszasabban dolgozhattam a Vatikáni könyvtárban, a római Német-könyvtárban, a különböző szerzetesrendek bibliotékáiban, kezdve a jezsuitáktól a ciszterciekig. Indulás hét nap múlva! Készült: 1992. január 17-én Széli Margit Semjén Zsolt KORUNK KIHÍVÁSA: A NEW AGE Szótárunkban kevés olyan szimpatikus és jövőt jelentő szavunk van mint: az ökumeniz- mus. És kevés olyan veszélyes, mint ennek ellenkezőjére torzítása: a szinkretizmus. Ha­zánkban szinte kúszva terjed, átszövi napilapjainkat, magazinokat, sőt a mindennapos tévéújságokban is jelen van észrevétlenül, tetszetős mondanivalójával. Amint az ókor­ban a gnózis, korunkban a New Age szinkretizmusa a kereszténységgel szembeni talán legnehezebben kezelhető kihívás. A felvilágosodás kora óta jelenlévő „tudományhit" nem oldhatta meg az emberi egzisztencia feszítő kérdéseit. Amint az várható volt, az eufóriát kiábrándulás követte. A szekularizált társadalmakban elemi erővel tör fel a transzcendencia után vágy A New Age problémájának alapvető kérdése az, hogy mennyiben beszélhetünk itt vallásról? Mert frazeológiája ellenére voltaképpen az immanencia, az evilágiság határain belül marad. A New Age elsősorban nem gondolatrendszer, amit tanulmányozni lehet, hanem életérzés. Ezért a lelkipásztoroknak kellene komolyan foglalkoznia hatásaival. 112

Next

/
Oldalképek
Tartalom