Teológia - Hittudományi Folyóirat 24. (1990)
1990 / 2. szám - KÖRKÉP - Lenhardt Vilmos (összeáll.): Egyházi nyilatkozatok a tájékoztatási eszközökről. Pápai üzenetek a tömegkommunikációs eszközök világnapjára
„Szorgalmazni kell a tisztességes szellemi felüdülést nyújtó, igazi kultúrát és tudást terjesztő filmek gyártását... Célszerű tehát a lelkiismeretes filmgyártókat és forgalmazókat pénzügyeikben és vállalkozói munkájukban segíteni és őket szervezetbe tömöríteni, a jó filmeket elisYnerő kritikával és díjazással ajánlani, a katolikus jellegű, vagy más tisztességes filmszínházakat pártolni és szervezetbe foglalni” (IM 14). „Ugyancsak hathatós támogatásban részesüljenek a jó szellemű rádiós és televíziós adások, különösen azok, melyek a családok szempontjából értékesek. Sürgessék: legyenek katolikus adások, hogy ezek bekapcsolják a hallgatókat és nézőket az egyház életébe és lelkűket vallásos eszmékkel itassák át" (IM 14). - „A zsinat emlékezteti a híveket, hogy kötelességük fenntartani és támogatni a katolikus újságokat, folyóiratokat, filmvállalkozásokat, rádió-és televízióállomásokat és közvetítéseket, hiszen ezeknek az a célja, hogy terjesszék és megvédjék az igazságot és a társadalom keresztény szellemű neveléséhez hozzájáruljanak" (IM 17). Végül a zsinat a kérdés állandó időszerűsége miatt, elrendeli a „ Tömegtájékoztatási eszközök napját”, mikor a világegyházban a híveket arra kérik, hogy imádságukkal és adományaikkal támogassák a helyi egyházak katolikus tájékoztatási intézményeit. Meg kell szervezni a Tájékoztatási Eszközök Pápai Bizottságát, nemzetközi és országos szervezeteit. A zsinat rendelkezését végrehajtva 1965-ben megkezdte működését a Tájékoztatási Eszközök Pápai Bizottsága, mely később Pápai Tanáccsá bővült. - 1967-től a pápák a Tömegtájékoztatási Eszközök Világnapján külön üzenetben fordulnak az egyház tagjaihoz és egy jelmondat köré csoportosítják aktuális mondanivalójukat. - 1971-ben pedig VI. Pál megbízása alapján a Pápai Tanács „Communio et Progres- sio” (CP) címen pasztorális instrukciót adott ki a zsinati elvek végrehajtásáról. - Az utasítás címe is sokatmondó: „Közösség és Fejlődés" címét viseli.5 - A bevezetés gondolata alapján a tájékoztatási eszközök, ha helyesen használjuk ezeket, megvalósíthatják az emberiség közösségét és fejlődését. Az egyház ezekben Isten adományait látja, melyek az Istentől kapott emberi értelem gyümölcsei, tehát a jóra irányulnak. Az Isten és ember közösségét és párbeszédét az első bűn megzavarta, és így az emberi alkotások már ellentéteket és pusztulást is okozhatnak. Isten azonban irgalmasságában nem szakította meg a kommunikációt az emberekkel, sőt továbbra is az emberiség közösségét akarja. Ezt fejezi ki, hogy a kinyilatkoztatásban párbeszédet kezdett az emberrel, sőt szövetséget is kötött velük. Ez a párbeszéd az Ószövetségben a próféták és szent írók által folytatódott, „a végső korszakban Fia által szólt hozzánk, akit a mindenség örökösévé tett" (Zsid 1,2). Krisztus megtestesülésével (Jn 1,14) egészen sajátos közösségre is lépett az emberiséggel. Ezzel egyúttal helyreállította a közösséget az Atya és az emberek között. Krisztus tanításában a legtökéletesebb kommunikátor (közlő) lett, hiszen alkalmazkodott népe gondolkodásához és beszédmódjához. Példabeszédekben és jelképértékű tetteiben a mennyei Atya életét és tanítását tárta fel hallgatói előtt érthető formában. Sőt az Eucharisztiában személyes közösségre is lépett övéivel. Elküldte továbbá a Szentleiket egyháza számára: az egység és az igazság Lelkét. így Krisztus személyében teológiai valóságában szemlélhetjük a legtökéletesebb kommunikátor alakját (CP 1-5).- 1. A tájékoztatási eszközök legyenek valóban a közösség és fejlődés eszközei a népek között. Ezek az eszközök, ha jól használjuk őket, megteremthetik a népek közötti békés kapcsolatokat, sőt a szeretet közösségét is. Az eszközök szolgálják továbbá a fejlődést is. Hiszen felszámolják az írástudatlanságot és terjesztik a műveltséget, sőt megteremthetik a párbeszédet a nemzetek között.- 2. A helyes közvélemény kialakítása fontos feladata a tájékoztatási eszközöknek. Ehhez viszont szükséges feltétel a véleménynyilvánítás szabadsága. Ugyanis csak így ismerhető meg és alakítható a helyes közvélemény. Erre az alakításra azért van szükség: mivel a közvélemény gyakran téved, és így józan alakításra szorul. Ez 89
