Teológia - Hittudományi Folyóirat 24. (1990)
1990 / 1. szám - A TEOLÓGIA BESZÉLGETÉSE TAKÁCS NÁNDOR PÜSPÖKKEL - Újraélednek-e a szerzetesrendek Magyarországon?
A Solidaritas Háziipari Szövetkezet kézimunkával foglalkoztatott több száz nővért és szerzetest. Gyárak, üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek és különböző irodák megbecsült dolgozói lettek a szerzetesek az enyhülés éveiben. Püspökségek, szemináriumok, egyházi intézmények, plébániák és magánszemélyek is igyekeztek munkaalkalmat biztosítani a házaikból kivetett szerzeteseknek. Az elmúlt 40 év alatt a szerzetesek 60-70%-a meghalt. A jelenleg élő szerzetesek 70-75%-a már jóval túl van a nyugdíjkorhatáron. De kivétel nélkül mindegyik újra élni akar rendi közösségben. A kidöntött fa gyökerei új hajtásokat növelnek.- Nagyon szeretnénk tudni a belső műhelytitkot: hogyan kezdődött a szerzetesrendek reorganizációja, újraindulása, hiszen Püspök úr ennek fő felelőse és mozgatója?- Isten különös csodája, hogy a jogfosztottság, a kényszerű némaság, eltemetett- ség, zaklatások, a látszólagos élettelenség ellenére a rendek éltek és élnek. S az élet önmagát organizálja. A felszín alatt rejtetten ott volt az élet. A keresés ideje volt az első szakasz. Miután a Püspöki Kartól megkaptam a feladatot, első dolgom volt, hogy magánúton és ismerősök révén felkutassam a tagjaiban még élő rendeknek és vezetőiknek kilétét, hollétét. Majd az Új Ember hasábjain meghirdettem az első Szerzeteselöljárók Konferenciáját 1989. április 12-re, melyre a Központi Szemináriumban került sor. Több mint 50 rend képviselője jelent meg ezen. A zsúfolásig megtelt díszterem kétséget kizáróan bizonyította: a rendek nem haltak ki, a rendek ma is élnek. Ismertettem hivatalos állami szervek megnyilatkozását, valamint a Püspöki Kar elvi állásfoglalását (amely még csak szóban hangzott el), eszerint: Magyarországon a szerzetesrendek szabadon működhetnek, és a Püspöki Kar támogatja minden rend újjáéledését, és a magyar egyház működőképességének helyreállításához igényt tart a rendek közreműködésére. Öröm és aggodalom, tervek és nehézségek jelentek meg a résztvevők megnyilatkozásaiban. De végül is ez volt az első szabad lélegzetvétel, és ezzel elindult az egyes rendekben az újjászerveződés munkája.- A napjainkban felkínálkozó szabad lehetőségekkel miként élnek a szerzetesközösségek? Hol tart a rendek újjászerveződése ma, 1989 novemberében?- A II. Szerzeteselöljárók Konferenciáján, június 14-én, a reorganizáció útjában álló akadályokat vettük számba és határozati javaslatban kértük: a) Helyezze hatályon kívül az Elnöki Tanács az 1950/34. számú szerzetesek működését felfüggesztő törvényerejű rendeletet. b) A magyar törvényalkotás ismerje el az egyes szerzetesrendek jogi személyi mivoltát. c) Az újrainduláshoz kapjon vissza minden rend olyan volt kolostor-, zárdaépületet, vagy épületeket, amelyben a közös élet megindulhat, amelyben kialakítható a tartományi központ, az utánpótlást nevelő intézet (novíciátus) és a tanulmányi ház. Az Elnöki Tanács 1989/17. számú törvényerejű rendelete visszavonta a szerzetes- rendek működését felfüggesztő 1950/34. számú rendeletét, s ezáltal a szabad működés és szerveződés újra törvényessé vált. Ugyanez a rendelet egyszerű bejelentés utáni nyilvántartásba vétel által elismeri a rendek jogi személyi mivoltát. Hátra van még az alkalmas házak visszajuttatásának kérdése. Jogi szabályozásának munkálatai az Igazságügyminisztériumban a befejezéshez közelednek, és remélhetőleg legkésőbb 1990 elején hatályba is lépnek. Helyi és részleges visszajuttatások máris történtek (jezsuiták, ciszterciek, kapucinusok, pálosok, kármeliták, domonkosok, ferencesek), másutt folyamatban vannak (elsősorban nővérközösségeknél). Folyamatos és lépcsőzetes megoldásokkal kell itt számolnunk, de biztató tény, hogy az illetékes minisztériumi szervekkel való megbeszéléseinken messzemenő jóindulatot és segítőkészséget tapasztaltunk minden esetben. 27
