Teológia - Hittudományi Folyóirat 24. (1990)

1990 / 4. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Dobos László: A családokért

csolatba lépünk az aktivizálható szülőkkel, felkeltjük érdeklődésüket a keresztény családeszmény iránt. 2. E szülőkből rendszeresen összejövő csoportokat, közösségeket hozunk létre, illetve elősegítjük ilyen csoportok öntevékeny szerveződését. 3. A csoportokat fokozatosan önállósítva felkészítjük és bekapcsoljuk saját egyházközségük családpasz- torációs tevékenységébe.

Amikor nagyon sok előkészület és egy imádságos püspökszentlászlói lelkigyakorlat után belevágtunk, tisztában voltunk ezzel, hogy sok munkával járó, nehéz feladatra vállalkoztunk, és hogy csak nagyon apró eredményekre számíthatunk. 1989 szeptemberében 3 falusi és 2 városi plébánián kezdtük meg a szolgálatot. A program első fázisa (kapcsolatteremtés) decemberig mind az öt helyen sikeresen lezajlott, és ezt követően hozzákezdhettünk a második fázis (közösséggé formálás) hosszabbra tervezett feladatához. Ez jelenleg (1990 márciusában) is folyik. Párhuzamosan további 5 plébániai csoportban indftottuk el a programot.

Az alábbiakban vázlatosan ismertetem programunk már kipróbált első, és folyamatban lévő második fázisát, majd röviden utalok a tervezett harmadikra.

1. fázis: Kapcsolatfelvétel, érdeklődéskeltés

„Beszélgetések a családról” felirattal, családot ábrázoló képpel szép kivitelű nyomtatott meghívó készült. Személyes hangú, .megszólító” szövege hat megbeszélésre hívja a szülőket. A beszélgetések helyét és időpontját — a plébános atyával való egyeztetés után — gumibélyegzővel nyomjuk bele a meghívón üresen hagyott téglalapba. Az időpont helyes megválasztása nagyon fontos, alkalmazkodnia kell a helyi szokásokhoz.

A meghívókat a hitoktató megfelelő időben hazaküldi a gyerekekkel, a következő hittanórán megkérdezi, hogy átadták-e? A vasárnapi szentmisén elhangzó hirdetés, és a templomkapun elhelyezett plakát (a meghívó nagyított képe) erősíti meg a meghívást.

Úgy számítunk, hogy a meghívottaknak kb. 10—15 százaléka jön el. A beszélgetéshez 10—25 fő az ideális.

A hat beszélgetés témája:

— A családi otthon légköréről, Mitől függ ez a légkör, mi rontja, mi javítja? Milyen az egészséges családi kapcsolatrendszer? A családba bevitt külső problémák, és a családon belül keletkezett konfliktusok megoldása, ill, feloldása. Néhány gyakorlati eset megbeszélése.

— A házastársi kapcsolatról. A jó kapcsolat jellmezői, a jó kapcsolatot rontó tényezők és azok megelőzése, kiküszöbölése. Alkalmazkodni tudás, konfliktusfeloldás, házastársi párbeszéd.

— A keresztény család gazdálkodásáról. A gazdasági mérleg egyensúlyban tartásának lehetőségei és ezek következményei. Takarékosság, családok egymás közötti segítségnyújtása. Az egyes családtagok szerepe a gazdálkodásban. A házimunka megosztása, egymás szolgálata.

— A gyermeknevelésről I. A keresztény nevelés legfontosabb alapelvei. A példamutatás, a reális követelmény-támasztás és a szükséges korlátozás. Néhány komplex nevelési modell és alkalmazásuk várható eredménye.

— A gyermeknevelésről II. A helyes jutalmazás és büntetés. A leggyakoribb nevelési hibák és következményeik. A serdülőkor néhány sajátos problémája.

— A hit továbbadása a családban. Milyen kereszténynek szeretnénk nevelni gyermekeinket? Mit tehetünk ezért? A szülői példamutatás jelentősége. Családi beszélgetés vallási témákról, családi ima és szerrtírás-olvasás, családi ünnepek, családi liturgiák.

A módszer: Irányított beszélgetés. Mind a hat témakörből kb. 5—6 oldal terjedelemben vázlat készült. Ennek vannak rögzített, a beszélgetés vezetője által elmondandó elemei: bevezetés-problémafelvetés, továbblendítő-, összekötő-, összefoglalórészek, befejezés. Vannak továbbá olyan elemei, melyek nincsenek előre kidolgozva. Ezeket a témafelve249