Teológia - Hittudományi Folyóirat 24. (1990)

1990 / 4. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Dobos László: A családokért

csolatba lépünk az aktivizálható szülőkkel, felkeltjük érdeklődésüket a keresztény család­eszmény iránt. 2. E szülőkből rendszeresen összejövő csoportokat, közösségeket ho­zunk létre, illetve elősegítjük ilyen csoportok öntevékeny szerveződését. 3. A csoportokat fokozatosan önállósítva felkészítjük és bekapcsoljuk saját egyházközségük családpasz- torációs tevékenységébe. Amikor nagyon sok előkészület és egy imádságos püspökszentlászlói lelkigyakorlat után belevágtunk, tisztában voltunk ezzel, hogy sok munkával járó, nehéz feladatra vál­lalkoztunk, és hogy csak nagyon apró eredményekre számíthatunk. 1989 szeptemberé­ben 3 falusi és 2 városi plébánián kezdtük meg a szolgálatot. A program első fázisa (kap­csolatteremtés) decemberig mind az öt helyen sikeresen lezajlott, és ezt követően hoz­zákezdhettünk a második fázis (közösséggé formálás) hosszabbra tervezett feladatához. Ez jelenleg (1990 márciusában) is folyik. Párhuzamosan további 5 plébániai csoportban indftottuk el a programot. Az alábbiakban vázlatosan ismertetem programunk már kipróbált első, és folyamatban lévő második fázisát, majd röviden utalok a tervezett harmadikra. 1. fázis: Kapcsolatfelvétel, érdeklődéskeltés „Beszélgetések a családról” felirattal, családot ábrázoló képpel szép kivitelű nyomtatott meghívó készült. Személyes hangú, .megszólító” szövege hat megbeszélésre hívja a szülőket. A beszélgetések helyét és időpontját — a plébános atyával való egyeztetés után — gumibélyegzővel nyomjuk bele a meghívón üresen hagyott téglalapba. Az idő­pont helyes megválasztása nagyon fontos, alkalmazkodnia kell a helyi szokásokhoz. A meghívókat a hitoktató megfelelő időben hazaküldi a gyerekekkel, a következő hit­tanórán megkérdezi, hogy átadták-e? A vasárnapi szentmisén elhangzó hirdetés, és a templomkapun elhelyezett plakát (a meghívó nagyított képe) erősíti meg a meghívást. Úgy számítunk, hogy a meghívottaknak kb. 10—15 százaléka jön el. A beszélgetés­hez 10—25 fő az ideális. A hat beszélgetés témája: — A családi otthon légköréről, Mitől függ ez a légkör, mi rontja, mi javítja? Milyen az egészséges családi kapcsolatrendszer? A családba bevitt külső problémák, és a csalá­don belül keletkezett konfliktusok megoldása, ill, feloldása. Néhány gyakorlati eset meg­beszélése. — A házastársi kapcsolatról. A jó kapcsolat jellmezői, a jó kapcsolatot rontó tényezők és azok megelőzése, kiküszöbölése. Alkalmazkodni tudás, konfliktusfeloldás, házastársi párbeszéd. — A keresztény család gazdálkodásáról. A gazdasági mérleg egyensúlyban tartásá­nak lehetőségei és ezek következményei. Takarékosság, családok egymás közötti segít­ségnyújtása. Az egyes családtagok szerepe a gazdálkodásban. A házimunka megosztá­sa, egymás szolgálata. — A gyermeknevelésről I. A keresztény nevelés legfontosabb alapelvei. A példamuta­tás, a reális követelmény-támasztás és a szükséges korlátozás. Néhány komplex neve­lési modell és alkalmazásuk várható eredménye. — A gyermeknevelésről II. A helyes jutalmazás és büntetés. A leggyakoribb nevelési hibák és következményeik. A serdülőkor néhány sajátos problémája. — A hit továbbadása a családban. Milyen kereszténynek szeretnénk nevelni gyerme­keinket? Mit tehetünk ezért? A szülői példamutatás jelentősége. Családi beszélgetés val­lási témákról, családi ima és szerrtírás-olvasás, családi ünnepek, családi liturgiák. A módszer: Irányított beszélgetés. Mind a hat témakörből kb. 5—6 oldal terjedelemben vázlat készült. Ennek vannak rögzített, a beszélgetés vezetője által elmondandó elemei: bevezetés-problémafelvetés, továbblendítő-, összekötő-, összefoglalórészek, befejezés. Vannak továbbá olyan elemei, melyek nincsenek előre kidolgozva. Ezeket a témafelve­249

Next

/
Oldalképek
Tartalom