Teológia - Hittudományi Folyóirat 24. (1990)
1990 / 4. szám - KÖRKÉP - Széll Margit: Az „élet értelmének” gyógyító ereje - Viktor E. Frankl logoterápiájának módszeréről
megfelelő fogalmakat is. így beszélünk valaminek az értelméről {xáüé) úgy, mint a megismerés tárgyáról, — a megismerő értelem (intellektus) az érthetőt ragadja meg, mint a tulajdonságok hordozóját az érzékelhető dolgokból (intelligibile in sensibili). — A logikában a rációval keressük a választ a miért,? — kérdésünkre, azaz rátapirrtunk az okokra, mindenek előtt a célokra. Aquinói Szent Tamás e kérdést így foglalja össze: ,A ráció először is úgy értendő, mint megismerő erő. Másodszor valaminek a megoko/ása.ezX ezért, meg ezért tettem. Harmadszor elvonatkoztatja az egyszerűt a sokféleségből”. (Comment. super iibrum de divinis Nominibus, cap 1.5) A Teremtés könyve szerint az ember „nevet ad” a dolgoknak, tehát azoknak értelmét kutatja. Amikor „mi az élet értelme” után kérdezünk, egyszerre keressük az érhető lényeget, és dinamikusan tekintve, a célokat is. A cél az a fi, amit el akarunk érni, ezt az erkölcsi rendben értéknek nevezzük. Máris kitűnk, hogy a továbbiakban nem valami tárgyi, filozófiai nézetet akamnk elfo- gad(tat)ni, hanem azokat a tapasztalati lehetőségeket, amelyek az alanyt a célhoz vezetik J. Nuttin belga pszichológus2 szerint a lehetőségek és a szükséglett között elsők a biológiai célok. Elértükkel és ösztönös kielégiésükkel fi közérzetet, átmeneti megnyugvást okoznak. — Az embernek pszicho-szociá/is céljai is vannak: kapcsolatot teremt társaival, igényli a tagságot — és ez kielégíti. Jó vacsorákért, kellemes szórakozásokért sokat áldoznak az emberek, és egyeseknek többre nincs is igényük. Végül, az igazán emberiek a racionális-szellemi igények. Azt is meg kell emlteni, hogy sokan vannak, akik az előbbi szükségleteket szói iják minimálisra, hogy szellemiségben felülmúlják önmagukat; eljussanak a teljes önmegvalósiásig, céljuk végső beteljesedéséig, a teljes Jósághoz. — Amg az ösztönszükségletek belülrőlkövetelk'pyJrab., addig a szellemi igényeket a jó mint cél vonzza, felemeli (esetleg le is ránthatja) az embert. Például egy ,jó dpő” mozdulatlanul is vonz a kirakatban, — és milyen anyagi áldozatot vagyunk képesek hozni, hogy megszerezzük! — Akit viszont az isteni Jóság vonz, az áldozatok árán „lemond önmagáról és minden teremtett dologból kifosztva, a lélek a sötét éjszakájába fogadja be az Istent” — mondja Keresztes Szent János. „Csak öntudatosulásunk árán vagyunk képesek ösztöneink parancsaiból kilépni —, és megvédeni magunkat attól is, hogy a történelem magával sodorjon”—mondja AHport, és ezen az alapon azonosítja a szabadságot az öntudattal, mivel csak szabadságunk erejével formálhatjuk magunkat. „Itt nem a szabadakarat erkölcstani vonatkozásáról van szó, — hanem arról a lelki készségről, amivel szívósan alakítom adottságaimat, hogy a legnehezebb körülmények között is fenntartsam magamat"— írja fío/lo May filozófus A szabadságot az ember réméit jövője táplálja, és ezért szorosan összefügg az élet ér- te/me keresésével, amint Kierkegaard mondja: „Aki hisz a szabadságban az nem vesztegeti idejét az adott nehézségekkel szembeni küzdelemre, hanem felhasználja azokat, mint lehetőségeket.” — íme ezek az alapelvei a logoterápiának! A tapasztalatok tudatosítása A lehetőségek kiaknázására sajátos felkészültségre, késztetésre van szükségünk, hogy kialakítsuk egyéni beállítottságunkat, viselkedésformánkat, valamint az értékek iránti érzékenységünket. Az érték maga az a fi, és cél, amit szeretnénk elérni. A közvetlen célok, a kis értékek, a részleges javak minták, példák, — melyek csak időleges nyugalmat hoznak — tovább serkentenek az igazi Érték eléréséhez. Frarkfdtím hasonlattal élve mondja: Az embernek az érték olyan, mint a pusztába vándorló Izraelnek a tűzoszbp volt. Mindig előttük járt, mutatta az utat, erőt adott és továbbhaladásra késztette Isten népét. Az ember személyi értékét, a személyiség nagyságát Franki a célkeresésének erősségével, méri, azzal, hogy ki mennyire használja fel lehetőségeit. A személyiség milyenségét pedig céljainak tisztasága, indokainak emelkedettsége határozza meg. Franki aki évtizedekig kórházban gyógylott, majd a koncentrációs táborban maga is nyomorúságos körülmények közé került, amennyire volt ereje — figyelt. Észrevette, hogy sok társának a végelgyengülé228
