Teológia - Hittudományi Folyóirat 23. (1989)
1989 / 1. szám - KÖRKÉP - Tomka Ferenc: Szekták-New Age-ifjúság-egyház
Tomka Ferenc SZEKTÁK - NEW-AGE - IFJÚSÁG - EGYHÁZ Gyakran halljuk, hogy korunkban különösen a fiatal korosztály hatalmas tömegeiben ébred fel újra a vallásos igény. Magyarországon, illetve a „glasznoszty országaiban” ezt a vallási érdeklődést újabban a szociológiai törvényszerűségeknek megfelelően rendkívülien felerősíti az emberek egyfajta elbizonytalanodása, támpontkeresése. A vallásos érdeklődés növekedése örvendetes tény számunkra, de ugyanakkor súlyos kérdések és feladatok elé is állítja korunk kereszténységét. Világviszonylatban sok millióra rúg ui. azoknak a száma, akik nem a katolikus egyházban, hanem szektákban vagy új vallási mozgalmakban vélik megtalálni a megoldást vallásos keresésükre. S ennek oka nyilván nem a krisztusi tanok hiányossága, hanem azok hiányos, nem vonzó megélése - ahogyan erre egy, a témával foglalkozó új római dokumentum is rámutat. I. A SZEKTÁK ÉS ÚJ VALLÁSI MOZGALMAK FOGALMA ÉS TÉNYE A „szekta” összetett fogalom. Közelítőleg meghatározható, mint valamely nagy egyházról vagy vallási közösségről leszakadt, annak tanítását felülbíráló kisebb elkötelezett csoportosulás, amely saját véleményét általában tévedhetetlennek és egyedül üdvözítőnek tartja, s amelynek tagjait áthatja a megtérés, a világtól való elkülönülés, a kiválasztottság és küldetés élménye. (Sokféle fajtájukról még lesz szó.) A szekták hazai és világszerte való terjedése tény. Hazai helyzetükről nincsenek átfogó számadataink, de városhelyen működő, illetve különösen az ifjúsággal foglalkozó lelkipásztorok egyre gyakrabban találkoznak velük, mint problémával. Terjedésük arányai legismertebbek az amerikai országokban. Az USA-ban például a pünkösdista egyházak tagjainak száma 1979-82 között megnégyszereződött (számuk ma 7 millió). Dél-Amerika különböző országaiban hasonló sebességgel terjednek. Brazíliában pl. a pünkösdista szekták tagjainak száma évente 15%-kai no. (Számuk 15 millió felett van; s míg 1910-ben két templomuk volt, makb. 15 000.) Észak-Amerikában és Európában ma a szektáknál nagyobb a hatása a különböző spirituális-vallási mozgalmak, irányzatok előretörésének, amelyekben a buddhizmus, hinduizmus, taoizmus, az asztrológia és okkultizmus, az indiai és keresztény misztika vonásai fedezhetők fel, esetleg keveredve a modern filozófia, fizika, pszichológia vagy ökológia alkalmazott elemeivel. A vallási-spirituális érdeklődésnek ezt az új jelentkezését, illetve annak számtalan formáját sokan összefoglalóan New-Age világmozgalomnak nevezik. A New-Age (Új korszak) szemléletnek számos követője, prófétája van, akik a jelzett vallási-spirituális- ezoterikus érdeklődés megnövekedésére is hivatkozva egy új humanista, transzcendens-spirituális szemléletű világ eljövetelét hirdetik, szemben az utóbbi századokban eluralkodó egyoldalúan technikai-természettudományos szemlélettel (F. Capra; M. Ferguson). A jelzett irányzatok, szekták, illetve a New-Age hatását (s azon belül a keleti vallások befolyását) jelzi pl., hogy egy a 80-as évekből származó vizsgálat szerint az NSZK lakosainak egyharmada elképzelhetőnek tartja a lélekvándorlást. A New-Age súlyára jellemző továbbá, hogy irodalma (folyóiratainak, könyveinek példányszáma) a nyugati világban meghaladja a keresztény sajtó mennyiségét; s a különböző irányzatok, illetve a New-Age terjesztésében dolgozó főhivatású „munkatársak” (kurzusok, intézetek, elmélkedőközpontok stb. vezetőinek, dolgozóinak) száma szakértő becslések szerint meghaladja a nagy keresztény egyházak papjainak számát (s ennyien meg is tudnak élni ebből!). Vajon mi legyen az egyház, a lelkipásztorkodás magatartása a jelenség láttán? Útmutató e kérdésben a témával foglalkozó római dokumentum, amelyet a Pápai 42
