Teológia - Hittudományi Folyóirat 23. (1989)
1989 / 1. szám - KÖRKÉP - Mészáros István: Katolikus iskoláink nevelőmunkája 1920-1948 között
látókört tágít, az emberi-evilági problémák iránt fogékonyabbá tesz, meggyőződést hitelesít, minden vonatkozásban az ember több dimenziós kiteljesedését, teljesebb emberré válását szolgálja. Joggal nevezhető ezért Sík Sándor magyar cserkészpedagógiája a teljesség pedagógiájának. Tehát katolikus pedagógia ez, a szó eredeti - katholikosz, egyetemes-értelmében is. TUDOMÁNYOS SZINTÉZIS. A katolikus nevelés tudományos szintézisét a két világháború közötti időszakban Marczell Mihály, a Központi Papnevelő Intézet rektora, a budapesti Pázmány-egyetem Hittudományi Karán a pedagógia tanára alkotta meg. Ennek első változata 1925-ben jelent meg: A katolikus nevelés szelleme című kötet. A „Bontakozó élet” nyolcadik, záró kötete 1938-ban jelent meg Neveléstan címmel, ez lényegében a korábbi kötetek anyagát foglalta szoros szilárd neveléstudományi rendszerbe. A szerző két részben dolgozta fel anyagát. Az első: „A nevelés elmélete", ennek alfejezetei: „A nevelés alapkérdései”, „A nevelés alapvetése”, ez utóbbi részben a nevelés alanya, célja, módszerei, eszközei témákat tárgyalva. A kötet második része ezt a címet viseli: „A nevelés gyakorlata", amelyben részletes kifejtésre kerül a testi, az értelmi, az esztétikai, az erkölcsi, a szociális és a vallásos nevelés anyaga. A nevelés - fejtegeti a szerző - tágabb értelemben emberfejlesztést jelent; szűkebb értelemben nevelésnek „a felnőtteknek lélekenergia-sugárzását, teljes tudatossággal irányított ráhatását nevezzük, amelyet a nevelésre legjobban rászoruló, azt igénylő életkorúakra: a gyermekekre, serdülőkre és ifjakra gyakorolnak.” A katolikus nevelésnek is - akárcsak a korabeli legtöbb pedagógiának - egyik fontos kulcsszava: a fejlődés. „Az élet állandó bontakozás - írja Marczell Mihály -, nincs befejezés, az ember sohasem érkezik el ahhoz a ponthoz, ahol a fejlődésének végére érne. Minden pillanat olyan múlt, amely szolgálja a jövőt, akár pozitív-kibontó irányban fejlesztőén, akár negatív irányban rombolva. A nevelés a bontakozás, a fejlődés irányítása.” Marczell Mihály katolikus neveléstanának másik kulcsszava: az erő, az energia. Ez a nevelés „a nagy életigazságokra épül fel”, ezért gyökerében metafizikus. „Mivel pedig az emberi életet erő-összetevők adják és a nevelés az erők aktuálására szorítkozik, épp azért »paedagogia energetica«-nak nevezzük el. A magyar fordításban »az erőérvényesülés neveléstana« nevet adjuk neki.” Ugyanakkor ez a nevelés „personocentrikus”, mert „ezzel az elnevezéssel is jelezni akarjuk a persona, az én döntően munkálkodó szerepét.” S a modern katolikus pedagógia - Marczell Mihály összefoglalásában-„paedagogia perennis". Nevelésünk lényege ugyanis ez az alapigazság: „Istentől jöttünk és Istenhez megyünk, aki kegyelmi erővel magához emel, ha saját erőfeszítésekkel magunk is dolgozunk.” Mindezek alapján így fogalmazható meg a katolikus nevelés célja: „Az ember lényege, Istentől teremtett valóságos belső értékkel hirdeti az istenfiúság ontologiku- mát. Ez pedig a gondolkodás és vitalitás lendületével elénk tárja a fejlődés célját. Ez a cél tehát a valóságos emberértékekből ered és neveléstanilag így fogalmazható: légy »isteni« emberré!" Nagy művének utolsó soraiban Marczell Mihály megjegyezte: nyolc kötetében „a Regnum Marianum pedagógiáját” írta meg. Ha eredménnyel jár munkája, jakkor ez a dicsőség és tisztesség adassék szellemi édesanyámnak, a Regnum Marianumnak”. A magyar katolikus szellemű neveléstudomány jelentős alkotása Marczell Mihály nagy műve, méltó társa a nagy katolikus neveléstudós, Fináczy Ernő munkásságának. (Éppen ezért eléggé furcsa, hogy az elmúlt negyven esztendő hazai neveléstudományi szakemberei nem vettek róla tudomást, nem ismerik.) Marczell Mihály sajátos modern tudományos nevelési rendszert alkotott, amely a kor teljes hazai és legjobb külföldi szakirodaimának érvényesítése alapján készült, de Prohászka Ottokár és Sík Sándor pedagógiai gondolatainak hatása is érződik rajta. Külön értéke a legmodernebb lélektan, valamint gyermek-, ifjúság- és fejlődéspszichológia erőteljes érvényesítése. Figyelemre méltó az a tény is, hogy a kisgyermekkorral 29
