Teológia - Hittudományi Folyóirat 23. (1989)
1989 / 4. szám - KÖRKÉP - Giczy György: Az ember születése
Giczy György AZ EMBER SZÜLETÉSE Hamvas Béla egyik írásában olvasható az az elgondolkodtató megjegyzés, hogy egyet még az ateisták se tudnak: Istent magázni. Vagyis tagadni lehet, de távolságot tartani nem. A megtestesülés az emberek egymás közti idegenségét is megszünteti. Hiszen számunkra - ugyancsak Hamvas állapítja meg - az emberség Isten legalapvetőbb tulajdonsága. S ez még akkor is így van (sőt, talán épp ezért van így), ha nem is olyan könnyű teológiai szempontból értelmezni „az Isten emberré lett” kijelentést, mert egyrészt az Isten is és az ember is titok, másrészt itt egy sajátos, ellentmondással terhes relációba kerültek egymással: a világfeletti és végtelenül tökéletes Isten válik valamivé, illetve valakivé, mintha létéből bármi is hiányozhatna. Ezért a kijelentésben nemcsak az Isten és az ember titok, hanem az is, ami „velük történik”. Mégis a megtestesülés titka, a Logosz emberré levése hozza közvetlen közelségbe a két titkot, Istent és az embert. Sőt, elválaszthatatlanná teszi egy közös titokban: Jézus születésében. Ezért írhatja K. Rahner, hogy „az Istenember a végső siker kezdete, az első abban a folyamatban, amelyben végérvényesen célhoz ér a világ öntranszcendenciájának Isten abszolút közelségébe törekvő mozgása. Első közelítésben nem olyasminek kell tekintenünk az unió hypostaticát, ami Jézust megkülönbözteti tőlünk, hanem olyasminek, aminek egyszer és csak egyszer kell bekövetkeznie, amikor a világ történetének végső - bár nem feltétlenül legrövidebb - korszakába kezd lépni, amelyben véglegesen összpontosul, eléri végérvényes csúcspontját és közel kerül az abszolút titokhoz, akit Istennek nevezünk. Innen nézve az egész világ istenivé válásának szükségszerű, maradandó kezdete a megtestesülés.” De vajon hogyan találunk rá a világ, illetőleg az ember öntranszcendenciájára, amit Rahner az Isten abszolút közelségébe való törekvésnek nevez? Ha visszatérünk a megtestesülés gondolatához, be kell látnunk, hogy az ember felől is nehéz megközelítenünk a misztériumot. Hogyan lehet emberré valami, ami nem ember? Egyáltalán hogyan lehet azonosulni az emberrel, aki sohasem esik egybe még önmagával sem (P. Ricoeur)? A kereszténység az Isten képére teremtett emberről beszél, s ebből kiindulva fogalmazza meg a legkiválóbb teremtmény nyitottságát a létre, amely a végtelenre való irányultság miatt befejezetlenséget, de újra és újra születő lehetőségeket is jelent. S éppen azért lehet szabadságról és fejlődésről beszélni, mert az ember soha sincs egészen a saját lehetőségeinek birtokában. S hogy a lehetőségek valóságosak s nem puszta ábrándok, és reménységeinknek - a kudarc ellenére is - határozott iránya és célja lehet, azt csak a kinyilatkoztatásból tudhatjuk, s kiváltképpen Jézusban ismerhetjük föl. „Mert aki eloldozza magát és ugrik - írja Rahner -, az nemcsak odáig zuhan a mélységbe, ameddig kimérte. Aki egészen elfogadja embervoltát (beleértve természetesen a másjk ember voltát is), az az Emberfiát fogadta el, mert Isten benne fogadta el az embert. És ha a Szentírásban az áll, hogy aki szereti felebarátját, betöltötte a törvényt, akkor ez azért a végső igazság, mert maga az Isten lett a felebarátunkká, és ezért minden egyes felebarátunkban mindig ezt az egyetlen felebarátunkat szeretjük és fogadjuk el, aki a legközelebb áll hozzánk, és egyúttal a legtávolabb is van tőlünk.” Úgy is fogalmazhatunk, hogy csak Jézus Krisztusban, a megtestesült második isteni személyben ismerhetjük föl egymást és vethetjük le a kiszolgáltatott lét szégyenét - mert a nyitottság önmagában véve sebezhetőséget is jelent. Akár a végsőkig való kiszolgáltatottságot is. Mert egymásrautaltságunk sokkal erősebb, mint hinnénk: az ember egész életében szégyenkezve arra figyel, hogy valaki létében megerősítse (M. Buber). „El kell hogy fogadjanak és hagynunk kell, hogy elfogadjanak bennünket” - írja J. Ratzinger egyik karácsonyi elmélkedésében. Majd így folytatja: „Függésünket szeretetté kell változtatnunk, és abban kell szabaddá lennünk.” Vagyis a lét nyitottsá207
