Teológia - Hittudományi Folyóirat 22. (1988)
1988 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Török József: Patrona Hungariae
Hammarskjoeld, a mélyen hívő protestáns egykori ENSZ főtitkár naplójában olvashatjuk ezt a fohászkodást: „Adj tiszta szívet Uram, hogy láthassalak Téged, alázattal teli szívet, hogy hallhassalak Téged, szeretettel teli szívet, hogy a Tied lehessek és a Tied is maradhassak!" Az egyház Krisztus titokzatos Teste, de hogy konkrét, történelmi megjelenésében, itt és most, mennyire ismerhető fel ebben a valóságában, az attól függ, hogy mennyire formálja át tagjait Krisztus Lelke. S bár emberi gyengeségeink, sőt bűneink is megmaradnak, mégis, az a tudat, hogy féltékenyen szeret minket a Lélek (vő. Jak 4,5), mindig erőt ad nemcsak az újrakezdéshez, hanem a hűséghez és a krisztusi életben való előrehaladáshoz is. Jegyzetek: 1. H. Werners: Das gewandelte Kirchenverständnis, in: Diakonia 1982/6. — J. Ratzinger: Die Ekklesiologie des Zweiten Vatikanums, in: Internationale Kath. Zeitschrift „Communio” 1986/1. —3. Die Kirche als das Mysterium der heilsgeschichtlichen Identität des Heiligen Geistes in Christus und den Christen: eine Person in vielen Personen, § 2., 3. — 4. XII. Piusz pápa apostoli körlevele Jézus Krisztus misztikus Testéről és abban Krisztussal való kapcsolatunkról. Szent István Társulat 1943.46. o. — 5. ua. 57. o. — 6. ua. 45. o., 64. o. — 7. im. § 7.33.41., vö. Sth I 43 q. 3. a. — 8. Glaubst du an Gott? 99. o. — 9. in: Neue Stadt 1964. 35. sz. Török József PATRONA HUNGÁRIÁÉ II. János Pál pápát kevéssel megválasztása után főpapok és teológusok egy csoportja arra kérte, hogy alkalmas időben rendelje el az egyetemes egyház számára a Boldogságos Szűz Mária születésének megünneplését a kétezredik évforduló alkalmából. A pápa erre a kérésre nemet mondott. Az elmúlt év elején azonban, a Mária-év meghirdetésekor a felületes szemlélő számára úgy tűnhetett, hogy az említett kérés mégis teljesül. Azóta a pápai tanításból világossá vált, hogy a harmadik évezred várása „advent Máriával", és Krisztus anyja iránti tiszteletünknek elsősorban biblikus alapokon kell nyugodnia. René Laurentin, az ismert mariológus a Mária-évre megjelent legújabb könyvében tovább fejtegeti ezeket a gondolatokat. A középkor óta egyre több kisebb-nagyobb közösség szentelte magár Máriának. Ezt a kifejezést azonban pontosítani kell, méghozzá úgy, hogy Mária helye és szerepe világosabbá váljon abban a folyamatban, ami egyedül csak Isten felé irányulhat. Az ember legteljesebb értelemben csak Istennek szentelheti magát, és erre Mária a legtökéletesebb példa. De a valódi példa soha nem passzív, és erre két évezred keresztény tapasztalata a bizonyíték. Napjaink szekularizált világának a „konszekrálása" pedig egyre sürgetőbb feladat. Teljesen igaz az a megállapítás, hogy az ember kizárólagos értelemben csak Istennek szentelheti magát, mégis jó, ha ennek megtétele közben magát Máriára bízhatja. Az, hogy egy ember vagy egy közösség miként bízza magát Máriára s közben önkéntelenül is követi példáját, jelentős mértékben függ a múlt hitben megélt eseményeitől, amelyek ma örökségként jelentkeznek. Az örökség, különösen, ha egy nagyobb közösség, mi több, egy nemzet öröksége, kihívást jelent, döntésre szólítja fel az örökösöket. Nemzeti múltunk örvendetes újraértékelésekor a hazai egyház történetével kapcsolatban több kérdés felvetődik, például a következő is. Miért kell emlegetni, hogy Szent István népét és országát felajánlotta Máriának, amikor egyetlen krónika sem említi? Ez a célzatosan megfogalmazott kérdés — amivel gyakran állítás formájában találkozunk: István nem ajánlotta föl országát Máriának — megfeledkezik arról, hogy a krónikák mellett más források is tudósíthatnak hitelt érdemlő módon: miként lett a Boldogságos Szűz Magyarország Nagyasszonya, ,,Patrona Hungáriáé”. Ha Mária liturgikus ünnepeit tanulmányozzuk, azonnal szemünkbe ötlik hog# <5VTyJ • tizenkét nemzet kivételes módon pártfogójának tartja (lehetséges, hogy ez a szám a legutóbbi időkben tovább gyarapodott). A legújabb keletű ünnepeket figyelmen kívül haovva. zömük a barokk korban keletkezett: Bajorország Pátrónája (1620), Franciaor89