Teológia - Hittudományi Folyóirat 22. (1988)
1988 / 4. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Somorjai Ádám: A fogamzásszabályozásról - néhány szempont tükrében
Ismét tegyük fel a kérdést: mi a keresztény ember válasza a születésszabályozás kérdéskörét illetően?—Egyrészt meg kell vizsgálnunk, valóban szükséges-e születésszabályozásról beszélünk? S ha igen, nem inkább fogamzássszabályozást kell alatta értenünk? A megfogant élet ugyanis rendkívül nagy érték, amelynek védelme egyénileg és közösségileg egyaránt feladat. S ha a társadalmi hangulat gyermekellenes, akkor nem szabad hallgatnunk. Ha a megfogamzott élet egyéni kényelmet sért és, ha ezért utasítjuk el, bűnt követünk el. Ha cselekedetünk indító oka az önzés, nem teszünk helyesen. S ha az önzés társadalmi méretekben nyilvánul meg, népünk és kultúránk a hanyatlás útjára lép. A felelős szülői magatartásról helyes beszélnünk, a hagyományos szexuáletikai szempontokat azonban feltétlenül ki kell egészítenünk azzal, hogy egyben felelős egyházi és társadalmi magatartással kell párosuljon. A népesedésben igen könnyű visszahozhatatlanul súlyos károkat okozni, s amit egy nemzedék elront, azt több nemzedék szívós építkezése tudja csak jóvátenni. Felelős szülői és egyházi társadalmi magatartás együtt — ez a lehetséges keresztény válasz a születésszabályozás kérdésére. Jegyzetek: 1. A nyugat-európai népesedési újításra először 1965-ben hívta fel a figyelmet Hajnal János. Az eltelt időszak túl rövid ahhoz, hogy a történeti demográfia tudománya végleges eredményeket mutathatott volna fel. Az ismertetett szempont azonban lényeges hangsúlyra hívja fel a figyelmet. — 2. így pl. R. Mols S. J. 1969-ben — 3. Kína utóbbi években megfigyelhető népesedéspolitikáját (adminisztratív eszközökkel akadályozzák a második gyermek, nemzeti kisebbségek esetében a harmadik vállalását) — Czeizel Endre mintaszerűnek nevezi. Véleményünk ezzel nem egyezik meg. — 4. A demográfiai átmenet tudományos elméletének kutatói ezt az álláspontot fogadják el, így legújabban Andorka Rudolf és Jean-Ctaude Chesnais. A World- watch Institute Report 1987—88-as jelentése azonban felhívja a figyelmet arra a körülményre, hogy a Föld kétfajta népesedési övezete könnyen kettészakadhat, és a harmadik világ elindulhat egy végzetes túlnépesedés útján, amennyiben nem kapja meg időben a szükséges segítséget. Lsd. Brown, L. R. — Ezúton köszönöm meg Andorka Rudolf és Endreffy Zoltán szóbeli tájékoztatását. — 5. Franciaország és NSZK katolikus újságíróinak 1987. június 12—14-én tartott 28. találkozóján Clermont-Ferrandban így nyilatkozott H. Wagner müncheni professzor az újságírói taburól olyan komoly napilapok esetében is, mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung, Süddeutsche Zeitung, Die Welt és a Frankfurter Rundschau. Bizonyos dolgokról — így a terhességmegszakítás adatairól és annak szövődményeiről — vagy nem nyújtanak elegendő információt vagy „lecsendesítik”, ártalmatlanná teszik a negatív következményekre vonatkozó információkat. — 6. A világi törvényhozás indikációkról beszél és megengedi az orvosi, eugenikai, „etikai" (megerőszakolás következményére gondolva) és a szociális indikációkat, de elutasítja a „kozmetikai" indikációt. Az egyházi Törvénykönyv az orvosi indikáció esetében, keresztény orvos számára hagy döntési mezőt, az anya életét fenyegető közvetlen és bizonyos veszély beálltakor. — A moralista csak moralizál, de az orvosnak éles helyzetben cselekednie kell. — A tapasztalat szerint azonban az esetek többségében célravezetőbb a „heroikus" anyai magatartás, az orvosi óvatosság legtöbb esetben nem indokolt, annál is inkább, mert a nem keresztény orvos túl hamar lemond a születendő élet védelméről. — Klasszikus példa Beethoven esete: szifiliszes édesapa, tüdőbajos édesanya — mai orvos elvetetné a gyermeket. — 7. A következőkre lásd Kuhn, D. Irodalom: 1. Andorka, R.: A népesedéspolitika lehetőségei és korlátái. Valóság 30 (1987/1) 1—21. — 2. Andorka, R.: Gyermekszám a fejlett országokban. Budapest, 1987. — 3. Brown, L. R.: Bevölkerung, in: Brown, L. R. (szerk.): Zur Lage der Welt — 87/88. Daten für das Überleben unseres Planeten, Worldwatch Institute Report, Frankfurt/M. 1987.13—44. — 4. Chesnais, J.-C.: La transition démographique. Paris, 1986. — 5. Czeizel, E.: Brazil gének. Élet és Irodalom, 1987. jan. 2. — 6. Hajnal, J.: European Marriage Patterns in Perspective, in: Glass, D. V. — Eversley, D. E. C. (szerk.): Population in History, London, 1965.101—143. — 7. Kuhn, D.: Der Geburtenrückgang als Familienproblem. Strukturlogische Problemanalyse des übergreifenden sozialanthropologischen Fragestandes. Wien, 1981. — 8. Mackenroth, G.: Bevölkerungslehre. Berlin, 1953. — 9. Mols, R.: Démographie et paternité responsable, in: Nouvelle Revue Théologique XCI (1969) 249
